Department of Biomathematics and Informaticshttp://hdl.handle.net/10832/102024-03-29T08:24:14Z2024-03-29T08:24:14ZKék vércsék (Falco vespertinus) őszi vonulásának jellemzése műholdas nyomkövetők segítségével : Szakdolg.Lázár, Bencehttp://hdl.handle.net/10832/8722016-02-23T11:47:18Z2013-09-23T00:00:00ZKék vércsék (Falco vespertinus) őszi vonulásának jellemzése műholdas nyomkövetők segítségével : Szakdolg.
Lázár, Bence
The Red-footed falcon is a small, colonial raptor species of high national and international conservation concern. These birds are trans-equatorial migrants, wintering in southern Africa. Typically, Red-footed Falcons disperse in the post-breeding period, spending the evenings in –often traditional- common roost sites. Pre-migration habitat use and large scale movements are thought to be highly important in the survival of these birds, as the metabolic reserves enabling successful autumn migration are accumulated in this period. However, little is known on how these birds utilize habitats around roost sites, the location of the roost sites, and on how these birds move in between roost sites. Moreover, only anecdotic and/or empirical information was available on the precise migration routes and wintering grounds of this species. We fitted 8 adult female birds with satellite transmitters (PTTs) to unravel the mystery of pre-migration movements, autumn migration routes and the wintering grounds of Red-footed Falcons. Our primary objective was to use the data of the PTTs to analyse pre-migration movements within the Carpathian basin however, the data enabled us to map out potential roost sites outside the region. Moreover, we were able to assess the extent of the area utilized by one of the birds, spending the bulk of the pre-migration period around one roost site. We were able to determine the autumn migration routes and the wintering grounds of six tagged individuals.
2013-09-23T00:00:00ZKét légykapó faj vonulási mintázatában történt változások vizsgálata madárgyűrűzési adatsorok elemzésévelÁgh, Nórahttp://hdl.handle.net/10832/4572016-02-23T11:54:11Z2012-01-01T00:00:00ZKét légykapó faj vonulási mintázatában történt változások vizsgálata madárgyűrűzési adatsorok elemzésével
Ágh, Nóra
Az elmúlt évtizedekben számos énekesmadárfaj vonulási mintázatában következtek be változások. Ezek még a vonulási viselkedésüket tekintve kevéssé plasztikus, erős genetikai kontroll alatt álló hosszú távú vonulóknál is kimutathatóak. Vizsgálatainkban az Ócsai Madárvárta Egyesület hosszú távú gyűrűzési adatai alapján hasonlítottuk össze két közel
rokon, hosszú távú vonuló faj, a kormos légykapó (Ficedula hypoleuca) és a szürke légykapó(Muscicapa striata) vonulási fenológiáját. Az utóbbi évtizedekben mindkét faj egyedszáma jelentősen csökkent Európa szerte. Mivel ennek oka nem ismert, de valószínűsíthető, hogy a probléma a vonulási vagy telelési feltételek változásában keresendő, indokolt ezek részletes
vizsgálata. Vizsgálataink során 1989 és 2011 között fogott madarak adataival dolgoztunk. A
korcsoportokat külön kezeltük, a kormos légykapónál pedig az ivarcsoportokat is, mivel azok a tollazat alapján jól meghatározhatóak már a juvenil korcsoportban is. Eredményeink szerint mindkét faj minden vizsgálati csoportjánál korábbra tolódott tavaszi és későbbre az őszi vonulás időzítése. Ennek valószínű oka a tavaszi és őszi időjárási feltételek és ebből következően a vegetációs periódus eltolódása, ami hat pl. a táplálék fajok tavaszi megjelenésére is. A biometriai változók függvényében vizsgált időzítés a két fajnál eltérő mintázatot mutat a szárnyhosszak alapján. A kormos légykapó esetén tavasszal az átlagosan hosszabb, ősszel a rövidebb szárnyú egyedek érkeznek korábban, míg a szürke légykapónál mindkét periódusban a hosszabb szárnyúak. A testtömeg vizsgálatok alapján mindkét fajnál az átlagosan kisebb tömegűek érkeznek meg korábban a területre. A kormos légykapónál talált mintázat megegyezik több nyugat-európai vizsgálat eredményével, miszerint a faj hurokvonuló, a populációk másik útvonalat használnak tavasszal, mint ősszel. A szürke légykapó esetén már nehezebb következtetéseket levonni. Lehetséges, hogy az ivarok vonulásának időzítése közti különbség, de az is elképzelhető, hogy a „bakugrás” vonulási stratégia okozza a mintázatot. Az átlagos szárnyhossz növekedés hátterében az állhat, hogy megnövekedett az északi, hosszabb szárnyú egyedek aránya az átvonulók között. A lokális időjárási változók és a tavaszi-őszi vonulás időzítése között egyik faj esetén sem találtunk szignifikáns összefüggést, aminek magyarázata az lehet, hogy a lokális meteorológiai változók nem megfelelő indikátorai a klímaváltozás madárvonulásra gyakorolt hatásainak a hosszútávú vonulók esetén.; In recent decades, the pattern of migration of several passerine bird species has been
changed. These changes are also detectable at long distance migrant species having less
plastic behaviour, and being under strong genetic control. In our study we have used the longterm
ringing datasets of the Ócsa Bird Ringing Society to compare the migration phenology of two closely related long distance migrant flycatcher species, the pied flycatcher (Ficedula hypoleuca) and the spotted flycatcher (Muscicapa striata) from 1989 to 2011. In the last decades these species had strong population decline. It is reasonable to study the changes in migrating and wintering conditions, since the declination is presumably caused by these. During the analysis we treated the age groups at both species and at the pied
flycatchers based on plumage the sexes separately.
According to our results the timing of spring migration shifted earlier, while the
timing of autumn migration shifted later in both species. The reason of this phenomenon
might be the change in weather conditions and vegetation period causing a shift in food
gradation. The relationship between the timing and wing length is different at the two species.
In case of pied flycatcher the on average longer winged individuals arrive earlier in spring and
the shorter winged ones in autumn, in case of spotted flycatcher longer winged individuals
arrive earlier in both periods. In both species birds with more body mass on average leave the
study site the latest. Probably the migrating populations are different in spring and autumn
meaning - in accordance with western European studies - that pied flycatcher is a loop
migrant using different routes in the two periods. In case of spottted flycatcher we can hardly draw conclusions. However it is possible that the difference in the timing of sexes or the leapfrog migration strategy produces this pattern. The cause of the increase in average wing length could be the raised ratio of trans-migrant individuals originated from northern populations. It might reflect the fact that the size of the northern breeding populations has increased and/or that the reproductive success of birds breeding in northern increase. We could not find any significant relationship between local weather variables and migration timing. An explanation is that local meteorogical variables are possibly not adequate indicators of the effects of climate change on the timing/migration of long-distance migrants.
2012-01-01T00:00:00ZA kék vércse (Falco vespertinus) fészekaljméretének vizsgálataLázár, Bencehttp://hdl.handle.net/10832/382016-02-23T12:10:04Z2010-01-01T00:00:00ZA kék vércse (Falco vespertinus) fészekaljméretének vizsgálata; Measuring nest size of Falco vespertinus
Lázár, Bence
A kék vércse térségünk egyetlen telepesen költő, kis testű ragadozó madár faja. Hazánkban fokozottan védettnek minősül. Az 1990-es évektől a teljes költőterületen erős csökkenés figyelhető meg a költő párok számában. Fontos kiemelni, hogy Magyarország az elterjedési területhez képest ugyan kis területet képvisel, mégis jelentős költőállománnyal rendelkezik, így nem elhanyagolható védelmi szempontból. Jelen vizsgálatban arra a kérdésre keressük a választ, hogy a kék vércsék fészekaljméretét milyen környezeti tényezők befolyásolják, és ezek hol és hogyan hatnak a madarak élete során. Szűkebb vizsgálati kérdésünk, hogy a környezet számos eleme közül a mintaterület lokális időjárási paraméterei és a pocok gradáció, hogyan befolyásolják a vércsék fészekaljméretét. A kék vércsék költésére vonatkozó adatok a Vásárhelyi-pusztákról származnak, ez a terület Magyarország délkeleti régiójában helyezkedik el. A vizsgálatban három nagy vércsetelep adatai szerepelnek, melyek a Kardoskúti Fehér-tó tágabb környezetében találhatóak. Jelen szakdolgozat elemzéseiben az 1998 és 2008 közötti költésadatokat használtuk. Ahhoz, hogy vizsgálhassuk a különböző időjárási paraméterek hatását a kék vércsék fészekaljméretére, valamilyen évenkénti változót kell definiálnunk a rendelkezésünkre álló fészkenkénti tojásszám adatokból. Egy bayesi módszert választottunk a fészekaljméret becslésére, amivel az évenkénti tojásszámok Poisson eloszlásának λ paraméterét határoztuk meg. Random forest módszert használtunk, hogy meghatározhassuk a korábban bemutatott környezeti változók közül melyeknek van befolyásoló szerepe a fészekaljméretre. Az elemzések során a Random forest a márciusi átlaghőmérsékletet, az áprilisi csapadékos napok számát, valamint a pockok gradációs éveire vonatkozó változót találta legnagyobb hatásúnak. Előzetesen pozitív összefüggést valószínűsítettünk a márciusi átlaghőmérséklet, a pocok gradációk és a fészekaljméret között, míg negatív összefüggést feltételeztünk az áprilisi csapadékos napok esetében. Az elemzések során ezen összefüggések irányultsága a Random forest módszer eredményei által is beigazolódott.
2010-01-01T00:00:00ZA kék vércse (Falco vespertinus) fészekaljméretének vizsgálataLázár, Bencehttp://hdl.handle.net/10832/4542016-02-23T11:47:41Z2012-01-01T00:00:00ZA kék vércse (Falco vespertinus) fészekaljméretének vizsgálata
Lázár, Bence
A kék vércse térségünk egyetlen hazai és nemzetközi szinten is kiemelten védett
telepesen költő, kistestűragadozó madár faja. Obligát, transzekvatoriális vonuló, a telet valahol Afrika Egyenlítőtől délre esőterületein tölti, bár sem vonulási útvonala, sem pontos telelőterülete nem ismert. A vonulást megelőzőidőszakban a madarak a fészkelőterületen belül mozognak, az estéket közös – gyakran tradicionális – éjszakázó helyeken töltik. A madarak éves ciklusának ezen periódusa feltehetően igen fontos a túlélés szempontjából, hiszen ekkor halmozzák fel a vonuláshoz szükséges tartalék energiát. A kék vércsék pre-migrációs élőhelyhasználatáról, az éjszakázó helyekközötti mozgásmintázatról, a migrációs útvonalakról, illetve a telelőterületről szinte csak empirikus vagy anekdotikus információk álltak rendelkezésre a vizsgálatunkat megelőzően. 2009-ben 8 madarat szereltünk fel műholdas nyomkövetőkkel (PTT) egy LIFE Nature projekt keretein belül. Most először kerültek ilyen jeladók kék vércsére, mivel eddig a nyomkövetők tömege nem tette lehetővé
használatukat ezeken (és a hasonló tömegű) madarakon. A jeladók használatával elsődleges célunk a kék vércsék vonulási útjának és telelőterületének feltárása volt, ugyanakkor a kapott adatok segítségével lehetőségünk nyílt eddig még ismeretlen (Kárpát-medencén kívüli) gyülekezőhelyek feltérképezése, illetve a madarak potenciális egyedi mozgáskörzetének meghatározására. A nyomkövetők segítségével sikerült meghatároznunk 5 madár pre-migrációs mozgását, vonulási útvonalát, valamint telelőterületét is. Munkám során
behatároltam 2 új lehetséges gyülekezőhelyet Magyarországon, valamint 6 új lehetséges őszi gyülekezőhelyet Dél-Ukrajna területén. Egyetlen - a pre-migrációs periódus nagy részét ugyanazon a gyülekezőn töltőjeladóval ellátott madár szolgáltatott kellőmennyiségűés minőségűadatot a mozgáskörzetének meghatározására. A 80%-os Kernel home range becslés alapján ez az egyed 73 km területet járt be augusztus és szeptember között. A világon elsőként sikerült meghatároznunk 6 kék vércse őszi vonulási útvonalát, illetve behatárolnunk a telelőterületeiket. Ennek az eredménynek a jelentőségét növeli, hogy semmilyen korábbi információ nem állt rendelkezésre erre vonatkozóan, sem a szakirodalomban, sem a gyűrűzési adatbázisokban. Négy madár őszi útvonalát a vonulási útvonal szakaszok bayesi elemzésével jellemeztem. Eredményeim rávilágítanak arra, hogy a korábban vonulási barriernek tekintett Földközi-tenger, illetve a Szahara feltehetően kevéssé limitálja a madarak mozgását. Ellenben az egyenlítői éghajlatba érve a madarak mozgásmintázata megváltozik, az egyedek útvonalai konvergálnak, jelezve, hogy az esőerdőzóna feltehetően egy korábban nem ismert vonulási barriert jelent a kék vércsék számára. Az Afrika déli részére eljutott 6 madár téli mozgásmintázata alapján a kárpát-medencei populáció telelőterülete, a Zambézi folyó vízgyűjtőmedencéjében található.; The Red-footed falcon is a small, colonial raptor species of high national and international conservation concern. These birds are trans-equatorial migrants, wintering in southern Africa. Typically, Red-footed Falconsdisperse in the post-breeding period, spending the evenings in –often traditional- common roost sites. Pre-migration habitat use and large scale movements are thought to be highly important in the survival of these birds, as the metabolic reserves enabling successful autumnmigration are accumulated in this period. However, little is known on how these birds utilize habitats around roost sites, the location of the roost sites, and on how these birds move in between roost sites. Moreover, only anecdotic and/or empirical information was available on the precise migration routes and wintering grounds of this species. We fitted 8 adult female birds with satellite transmitters (PTTs) to unravel the mystery of pre-migration movements,autumn migration routes and the wintering grounds of Red-footed Falcons. Our primary objective was to use the data of the PTTs to analyse pre-migration movements within the Carpathian basin however, the data enabled us to map out potential roost sites outside the region. Moreover, we were able to assess the extent of the area utilized by one of the birds, spending the bulk of the pre-migration period around one roost site. We were able to determine the autumn migration routes and the wintering grounds of six tagged individuals. We used a Bayesian Trajectory Modelling technique to describe the autumn migration movement patterns of 4 birds. Our results point out 2 and 6 new potential roost sites in Hungary and in southern Ukraine, respectively. The 80% Kernel-home range of a single tracked individual was 73 km2. The trajectory analyses revealed that the Sahara and the Mediterranean Sea is less likely to act as true migratory barriers for these birds, while the speed and movement patterns change within the tropical rainforest biome, indicating that this region is potentially a real obstacle for the falcons. The wintering grounds of the 6 individuals that made it to southern Africa was in the water catchment area of the Okavango, Zambezi, and Cubango Rivers in southern Angola and in northern Namibia.
2012-01-01T00:00:00Z