Eltérő természetességi állapotú erdőrészek denevéraktivitásának összehasonlítása akusztikus mintavételek alapján
Abstract
A hazánkban is előforduló denevérfajok nagy része kötődik valamilyen erdős területhez. Ezek az élőhelyek nem csupán, mint szálláshely, hanem mint táplálkozóterület is fontos szerepet játszanak. Az egybefüggő erdőrészek letermelésével járó erdőgazdálkodási módok az erdőlakó denevérekre és az erdőben táplálkozó, de más búvóhelypreferenciával rendelkező fajokra is negatívan hathatnak. Hazánkban, azon belül az általunk vizsgált területeken jelentős az említett erdőgazdálkodási módszerekkel kezelt területek nagysága. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy a faállomány letermelése után, az erdőfejlődés során létrejövő különböző természetességi állapotú erdőrészek milyen denevéraktivitásbeli eltéréseket mutatnak. A mintavételi helyek az Északi-középhegységben, a Bükkben és a Mátrában kerültek kijelölésre. Természetességi állapot szempontjából négy erdőtípust különítettünk el: tarvágás, rudas, szálas- és természetközeli erdő. Minden erdőállapot esetében 15 mintavételt végeztünk, összesen 60 mintavételi helyen.