| dc.description.abstract | A madarak hernyófogyasztása része az ökoszisztéma szolgáltatások közé tartozó kártevőkontrollnak. Egyes énekesmadár fajok fészekaljuk felneveléséhez több tízezer hernyót zsákmányolhatnak, ezért szerepük jelentős lehet az erdei területek természetes immunitásának fenntartásában. A természetes élőhelyek fragmentációja, illetve az ezzel együtt megnövekedő szegélyhatás jelentős hatást gyakorol a madarakra. A vizsgálatban arra kerestem a választ, hogy a szegélynek milyen hatása van az erdőben élő madarak táplálkozására, valamint az erdők mely tulajdonságai lehetnek jelentős hatással az ott előforduló madarakra. A cél a madárabundancia, a hernyópredáció, valamint az egyes erdőszerkezeti és erdőtermészetességi mutatók vizsgálata volt a szegélyhatás függvényében. Ezen kívül az erdőszerkezet, erdőtermészetesség és a madarak kapcsolatának vizsgálata, valamint a madarak egyedszámának a predációra gyakorolt hatásának felmérése. A vizsgálat 2012. május és június hónapban a Pilisben, Csobánka környékén történt. Ehhez három 150x100m-es erdei mintaterület került kijelölésre, melyek a szegéllyel párhuzamosan 4 db 25 m széles sávra lettek felosztva. A vizsgálat során két alkalommal sávtranszekt módszerrel madárfelmérést végeztem. Emellett az erdőszerkezeti mutatók (törzsszám, mellmagassági átmérő, körlapösszeg, záródás, cserje borítottság) felvétele is sávonként zajlott. A madarak hernyópredációjának felmérésére gyurmából készült álprédát alkalmaztam. Az gyurmahernyók egy gyakori faj, a kis téliaraszoló (Operophtera brumata) mintájára lettek megformázva. A gyurmában hagyott csőrnyom alapján a predációs ráta számszerűsíthető. Az eredményeink alapján bizonyítható a madarak magasabb hernyófogyasztása a szegélyben a belső területekhez képest (ANOVA, F=4,723; p=0,006). Szintén a szegélyben volt a legmagasabb a madarak egyedszáma és a fajszám is. A madárpredációt figyelembe véve, a szegélyben lényegesen nagyobb volt a gyurmahernyók predációja (ANOVA, F=4,723; p=0,006). Az erdőszerkezeti mutatók közül a fafajszám a szegélyben volt magasabb, a törzsszám pedig az erdőbelsőben. Ez utóbbi erdőszerkezeti mutató és a madarak abundanciája között erős pozitív korrelációt volt (r=0,85, p<0,001). A faállomány természetessége és a madarak egyedszáma között szintén szignifikáns pozitív összefüggést adódott (r=0,638; p=0,025). A madarak egyedszáma pedig pozitívan befolyásolta a gyurmahernyók predációját (r=0,35; p=0,01). | en |
