Show simple item record

dc.contributor.authorMaróti-Agóts, Ákos
dc.date.issued2010
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/10832/146
dc.description.abstractJelen doktori értekezésben a magyar szürke szarvasmarhafajtát külleme és két genetikai polimorf rendszer alapján vizsgáltam A küllemi vizsgálathoz kapcsolódóan, első lépésben kifejlesztettem a Videokép Analizálásos Testméret-felvétel Módszerét (VATEM) az Állattenyésztési Tanszék munkatársainak korábbi ötletéből. A módszerhez szükséges felszerelés könnyen szállítható, és elérhető árú. A módszerhez kiértékelő szoftvert terveztem. Meghatároztam a VATEM és a klasszikus módon felvett testméretek viszonyát, regressziós egyenletekkel. A testméretek felvétele után a meghatároztam a fajta és a gulyák testméretének átlagát és statisztikai mérőszámait. A gulyák összehasonlítását diszkriminancia analízissel elvégezve megmutattam a főbb eltéréseket a tenyészetek között. Végül egy utas varianciaanalízis (ANOVA) módszerével vizsgáltuk az állományok különbözőségét. Eredményeink alapján az összes állomány között szignifikáns eltérést találtam. A genetikai vizsgálatok első lépésében az őshonos magyar szürke szarvasmarha eredetével kapcsolatos kérdésekre kerestem válasz a mitokondriális DNS hipervariábilis részét a D-hurok szekvenciáinak vizsgálatával. A minta kiválasztásakor a törzskönyvi adatok felhasználásával a tehéncsaládokat szétválasztottuk alapítók (founderek) szerint, majd az eltérő mitokondriális vonalakból véletlenszerűen vettünk mintát (n=80). A kapott szekvenciák értékelésével megállapítottuk a fajta, diverzitási paramétereit (Hd: 0,854), majd a szekvenciák filogenetikai értékelését követően arra a megállapításra jutottunk, hogy mivel a fajta az európai fajtákra jellemző haplocsoport összetételt mutatja nem tekinthetjük azoktól lényegesen különbözőnek. Az európai fajtáktól számított genetikai távolság összehasonlításban elenyésző és ez megerősíti a közös európai ősből történt helyi kitenyésztés teóriáját. A HSP 70-es hősokkfehérje szintézisét a környezeti tényezők, és a felső poromter szakasz egy polimorf részlete befolyásolja szarvasmarhában. Munkám harmadik részének célja az volt, hogy a magyarszürke fajtában, és a kontrollként használt norvég fajtában megállapítsam a vad (wt) allél gyakoriságát, amely 2-3x annyi mRNS szintéziséért felelős, mint a másik, mutáns (AP2) alél. Eredményeim közel fixált gyakoriságot mutattak a hazai fajtába, valószínűsíthetően az évszázados adaptációnak köszönhetően, míg a norvég fajtában a két allél gyakorisága megegyezett (p(wt)HG = 0.859419, p(wt)NFR =0,5 ) Az eltérés okaként feltételezhető a teljesen eltérő klimatikus viszonyok hatása a kitenyésztés során történt környezeti adaptáció során.hu
dc.language.isohuhu
dc.subjectMagyar szürke marhahu
dc.subjectSzarvasmarhahu
dc.subjectGenetikai vizsgálathu
dc.subjectKüllemtanhu
dc.subjectTestmérethu
dc.subjectHungarian grey cattleen
dc.subjectCattleen
dc.subjectGenetic inquesten
dc.subjectAppearanceen
dc.subjectBody sizeen
dc.titleA magyar szürke szarvasmarhafajta fenotípusos és genotípusos vizsgálatahu
dc.title.alternativePhenotypical and genotypical investigation of th Hungarian Grey cattle breeden
dc.typePhD dissertationen
dc.identifier.accessionnum85654


Files in this item

Thumbnail
Thumbnail
Thumbnail

This item appears in the following Collection(s)

Show simple item record