alfa-Simaizom actin (alfa-SMA) alapú immunhisztokémiai vizsgálatok kutyák májszövetében

Abstract

A májban a legtöbb kötőszöveti burjánzással járó elváltozásért az aktiválódott myofibroblast sejtpopulációk felelősek. (3, 5, 10, 12, 14, 19, 30) Ebben a szervben a számos myofibroblast prekurzor sejt van, de lehetséges májon kívüli sejtek átalakulása is ezzé a sejtté (főként csontvelő eredetű sejtekből). (10) Leggyakrabban azonban a máj mesenchymális sejtjeiből jönnek létre. Ilyenek például a sinusoidális-hálózatban található HSC sejtek és a portalis területet övező kötőszövetben található fibroblastok. (3, 10, 14, 15, 17, 30) Arra még nincs egyértelmű bizonyíték, hogy a májban futó erek falában lévő simaizom sejtek, valamint a Glisson-tokot felépítő fibrocyták is részt vesznek-e ezekben a folyamatokban. (19) Emberekkel és láboratóriumi rágcsálókkal végzett kutatások során bizonyították, hogy létezik úgynevezett endotheliális-mesenchymális átalakulás (EMT) is, amely során myofibroblast sejt keletkezik májsejtekből vagy az epeutak hámsejtjeiből. (10, 15, 19, 23, 31) A folyamatot legtöbbször különböző a szervezetet vagy a szöveteket érő tartós, kóros (kémiai, fizikai, biológiai) ingerekre felszabaduló, gyulladásos mediátorok indítják be. Ilyenek például a TGF-β1, PDGF, IGF-II, IL-4. (3, 8, 9, 10, 13, 17, 21) Ezek zöme gyulladásos sejtekből [pl. máj macrophagjaiból, a Kupffer-féle sejtekből (20)] valamint thrombocytákból szabadul fel. De a folyamat előrehaladásával maguk a myofibroblastok is termelik őket. Az aktivált myofibroblastok fokozott mértékben termelik saját összehúzódást segítő anyagaikat (α-SMA-t és desmin-t) és ECM alkotókat szekretálnak (főként 1-es típusú kollagént). (1, 7, 3, 13, 17, 19) Mindezek mellett a myofibrobalstok gátolják a matrix metalloproteázokat (MMP), így a sejtek közötti állomány fel tud halmozódni a sejtek közötti térben. (18, 19) Immunhisztokémiai vizsgálataink során pontosabb meghatározást tudtunk adni a májban fellelhető sejtekről, α-SMA pozitivitásuk alapján.