| dc.description.abstract | Az értekezés tejhasznú teheneken végzett, két vizsgálat eredményeit mutatja be. Az első vizsgálatban arra kerestünk választ, hogy az ellés körül a vérplazma nem észterifikált zsírsav- (NEFA) koncentrációjával jellemzett negatív energiamérleg (NEB) hogyan befolyásolja a méhinvolúciót és a petefészek-működés ciklikussá válását. Vizsgáltuk a magzatburokvisszamaradás (MBV), a méhgyulladások és a petefészekciszták előfordulását a zsírmobilizáció függvényében. Elemeztük a NEB kialakulását és lefolyását. Az értékelés során az energiaforgalmi státusuk alapján a teheneket (n=28), a H-NEFA csoportba (n=12) soroltuk, ha a vérplazma NEFA-koncentrációja 7-10 napos időközzel elérte, vagy meghaladta a 0,2 mmol/l értéket, ill. a Normal (n=16) csoportba kerültek, ha nem teljesült e feltétel. A NEB kialakulása a postpartum (pp.) 3. napon jól érzékelhető, mélypontja a pp. 10. és 20. nap közé, vége a pp. 40. nap környékére tehető. A H-NEFA csoport súlyosabban energia hiányos teheneiben nagyobb méhpontszámok jelezték a késedelmes anatómiai involúciót a Normal csoporthoz képest (pp. 30. nap: 2,8 ill. 2,2; P<0,05). A H-NEFA csoportban a pp. 28. (8,3% ill. 31,3%; NS) és 35. napig (25,0% ill. 43,8%; NS) kisebb arányban lehetett az első progeszteron fázist regisztrálni, továbbá a pp. 30. és 60. napon kisebb arányban volt sárgatest (8,3% ill. 18,8%; NS és 33,3% ill. 75,0%; NS) a petefészkeken és alacsonyabb volt a pp. 60 napig ivarzók aránya (6,3% ill. 25,0%; NS). Gyakoribb volt a MBV (41,7% ill. 18,8%; NS), továbbá a pp. 30., (100,0% ill. 68,8%; NS) és 60. napig (66,7% ill. 37,5%; NS) észlelt méhgyulladások előfordulása. A nem szignifikáns (NS) de tendenciájuk miatt jelentős összefüggések további vizsgálatokat indokoltak. A második vizsgálatban arra kerestünk választ, hogy a tejhasznú tehenek energiamérlegét és sav-bázis anyagcseréjét jellemz& paraméterek alkalmazhatók-e a MBV és a méhinvolúció bakteriális szövődményei (MBSZ) kockázatának előjelzésére. Elemeztük több tényező kapcsolatát a MBV és az MBSZ kialakulásával, tanulmányoztuk az involúciós szövődmények anyagcsere állapottal, szaporodással és a tejtermeléssel fennálló összefüggéseit. Az értékelt 105 tehén adatai alapján a prepartum (prep.) <14 napban a plazma NEFAkoncentráció pozitív (OR 102,1; P<0,05), a vizelet nettó sav-bázis ürítés- (NSBÜ) koncentráció negatív (OR 0,99; P<0,05) összefüggést mutatott a MBV esélyével. A plazma NEFA- és a vizelet NSBÜ-koncentráció prep. negatív korrelációt mutatott (r=-0,24; P<0,05). A R2+ -es prepartum ketonuria esetén nőtt a MBV kialakulásának esélye (OR:Inf.; P<0,05). A MBV esélyét nem befolyásolta a laktáció száma, a borjú ivara- és vitalitása valamint a manuális ellési segélynyújtás. A MBV előzménnyel nőtt a PM kialakulásának esélye (OR:27,3; 9 P<0,001). A MBV önmagában nem befolyásolta jelentősen a tehenek metabolikus státuszát, a sárgatest megjelenésének időpontját, az első mesterséges termékenyítésig (MT) eltelt idő hosszát és eredményét, az elléstől a termékenyülésig eltelt időt, a vemhesüléshez szükséges MT számát és az újravemhesülés esélyét. A MBV nem befolyásolta szignifikánsan a késedelmes involúció, valamint a morfológiailag inaktív petefészkek és a cisztás petefészekrendellenességek kialakulását sem. A MBV vizsgálatunkban nem volt kimutatható hatással a tejtermelésre és a tejösszetételre. A pp. 4. napi R1+ -es ketonuria esetén nőtt az MBSZ (OR:2,64; P<0,05) és ezen belül a pp. 10-14. napi puerperális metritis (PM) kialakulásának esélye (OR:2,65; P<0,05). Az MBSZ nagyobb esélyét a prep. 14 napon belül kialakuló >0,2 mmol/l plazma NEFAkoncentráció (OR:3,44; P<0,05) ugyancsak jelzi. A R1,0 pont BCS vesztés esetén eltérő mértékben nőtt a MBSZ-nek esélye attól függően, hogy az prep. <14 – pp. 28-35. nap (OR:2,82; P<0,05), a prep. <14 – pp. 10-14. nap (OR:4,79; P<0,01) vagy a pp. 10-14. – 28-35. nap (OR:10,81; P<0,01) között zajlott-e le. Többször ellett tehenekben kisebb volt az MBSZ kialakulásának esélye, mint az elsőborjasokban (OR:0,29; P<0,01). A PM esélyét nem befolyásolta a borjú ivara, vitalitása és a manuális ellési segélynyújtás ténye. A PM esetén nőtt a morfológiailag inaktív petefészkek jelenlétének esélye a pp. 28-35. napon (OR:2,83; P<0,05). A PM-ben szenvedő állatok laktációjuk 4. (P<0,05) és első 100 napjában mért tej- (P<0,05), tejzsír- és tejfehérje-termelése (P<0,01; P<0,01) elmaradt egészséges társaikétól. A feltárt összefüggések ismerete a tejhasznú tehenek elléskörüli alkalmazkodási zavaraiból eredő egészségi-, szaporodási- és termelési kockázatok előjelzéséhez, nyomonkövetéséhez, és a megelőzés módszereinek fejlesztéséhez nyújt segítséget. | hu |
