Tőgyegészségügyi programok hatékonyságának vizsgálata egy tejhasznú tehenészetben

Abstract

Nemzetközi tapasztalatok szerint a tejtermelő tehenészetekben állományszinten a tőgygyulladás a legnagyobb gazdasági veszteségeket okozó produkciós betegség. Az eddig elvégzett hazai gazdasági számítások alapján tőgygyulladás miatt az éves tehenenkénti veszteség Magyarországon kb. 25-70 000 Ft-ra tehető, amely akár a telep árbevételének 5- 7%-os csökkenését eredményezheti. Ezért rendkívül fontos a telepek tőgyegészségügyi helyzetének javítása, mely komplex tőgyegészségügyi programok végrehajtásával lehetséges. Szakdolgozatom témája egy komplex tőgyegészségügyi program megtervezése és kivitelezése a ZOO Divizia s.r.o. Szelőcén található Holstein fríz tehenészeti telepén. Ennek során az állomány tőgyegészségügyi állapotának és a telepi kórokozó profil, valamint az adott kórokozók antibiotikumokkal szembeni érzékenységének megállapítása céljából tőgyegészségügyi vizsgálatot végeztünk, ennek eredménye alapján javaslatokat fogalmaztunk meg, melyek betartását és a tőgyegészségügyi mutatók alakulását rendszeresen ellenőriztük, és szükségszerűen módosítottuk a teendőket. A program keretében három vizsgálatot végeztünk, 2008. 09. 04-én, 2008. 12. 02- án, és 2009. 05. 11-én. A vizsgálatok során először telepszemlét tartottunk. A telepszemle során figyelemmel kísértük a fejési munkát, a fejési higiéniát, a tőgygyulladás diagnosztikájának és a tőgygyulladásban szenvedő tehenek megjelölésének, elkülönítésének és kezelésének gyakorlatát. Feljegyeztük a terápiában alkalmazott gyógyszereket. Figyelemmel voltunk az állatok csoportosítására, az istállók és a telepi közleked utak higiénés állapotára, a tartástechnológiai és takarmányozási gyakorlatra. Laboratóriumi vizsgálatok céljából minden, a fejés előtti Kalifornia Mastitis Teszt vizsgálattal súlyos pozitív (2 vagy 3 keresztes) reakciót mutató egyedtől steril mintavételi eljárással tőgynegyedtej-mintákat vettünk, melyeket a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kar Állathigiéniai, Állomány-egészségtani és Állatorvosi Etológiai Tanszékének mikrobiológiai laboratóriumában vizsgáltunk meg. A vizsgálatok során kapott eredményekből vontunk le a következtetéseket arra nézve, hogy mennyiben sikerült a program végrehajtásával csökkenteni a tőgyegészségügyi problémákat, vagyis mennyire sikerült csökkenteni a szubklinikai és a klinikai tőgygyulladás előfordulásának gyakoriságát. Megállapítottuk, hogy a szubklinikai tőgygyulladásos tőgynegyedek aránya a kezdeti 15,9%-ról a második vizsgálat idejére 9,4%-ra, a harmadik vizsgálat idejére pedig 7,7%-ra csökkent. Ugyanez a tendencia volt 47 megfigyelhető a szubklinikai tőgygyulladásos egyedek arányának csökkenésében. A kezdeti 40,2%-ról 24,6%-ra, majd 18,6%-ra csökkent az érintett egyedek aránya. A klinikai tőgygyulladásban szenvedő egyedek esetében ezek az értékek kevésbé egyértelműen mutatják a program eredményességét. A klinikai tőgygyulladásban szenvedő egyedek aránya a kezdeti 4%-ról 1,8%-ra csökkent a második vizsgálat idejére, de a harmadik vizsgálat idejére ez az arány ismét kissé emelkedett, 2,7%-ra, viszont ez a szám a kiindulási értéknél továbbra is alacsonyabb maradt. A kapott eredmények alapján megállapítottuk, hogy a komplex tőgyegészségügyi program alkalmas a telepen előforduló tőgyegészségügyi problémák visszaszorítására, mert végrehajtásával csökkent a klinikai és a szubklinikai tőgygyulladás előfordulásának gyakorisága.

International expericence shows that the Bovine mastitis is the most costly disease among dairy cows. Total annual economic losses to dairymen in Hungary attributable to mastitis have been estimated at 25-70000 HUF per cow. That causes 5-7% reduction of the revenue. Therefore in a dairy farm the improvement of the udder health is an important task. Mastitis Control Programs can be a great help in this. This thesis summarizes the udder health inspections done in the Holstein-friesian dairy farm of ZOO Divizia s.r.o. located in Selice, Slovakia. The situation of housing and udder hygene, and the solutions of the appearing are also presented. The antibiogram of the farm-specific pathogen profile was also determinded. We repeated the udder health inspections three times, on 4 September, 2008, on 2 December, 2008, and on 11 May, 2009. During the visits we observed the milking process, the milking hygiene, mastitis diagnostics, indication and isolation of cows suffering from mastitis. We recorded the drugs used in therapy. Took into account the clustering of the animals, the hygienie of the stables and the walking alleys, the keeping and feeding practices. Milk samples were obtained from quarters with strong positive CMT results (CMT Scores ++, +++). The samples was examined in the Microbiological Laboratory of Szent István University, Department of Animal Hygiene, Herd-health and Veterinary Ethology. The percentage of quarters with subclinical mastititis was highest at the first visit, it was 15,9%. This percentage dropped at the second examination, it was 9,4%. The percentage was the lowest at the third examination, it was 7,7 %. The percentage of cows with subclinical mastititis was highest at the first test, it was 40,2%. This percentage dropped at the second examination, it was 24,6%. The percentage was the lowest at the third examination, it was 18,6%. The percentage of cows with clinical mastititis was highest at the first test, it was 4%. This percentage dropped at the second examination, it was 1,8%. But at the third examination, the percentage of cows suffering from clinical mastitis was higher than at the second test, it was 2,7%. But this rate is lower than at the first test. The results of the studies show that the performed Mastitis Control Program was suitable to reduce the rate of quarters and cows with subclinical mastititis, and the rate of cows suffering from clinical mastitis. So the program can improve the udder health status of dairy herds.