A rövidített szárazonállás hatása a tejelő tehenek egyes termelési mutatóira

Abstract

A tejelő szarvasmarhatartásban az ún. konvencionális szárazonállási időszak hossza 60 nap, ezalatt az állatok elkülönített takarmányozásban részesülnek és nem fejik őket. Számos korábbi vizsgálat foglalkozott már a rövidített szárazonállás következményeivel, az irodalmi adatok alapján a szárazonállás el nem hagyható, de lerövidíthető laktációs fázis. A rövidített szárazonállás gazdasági előnye a tejelő időszak meghosszabbodása lenne. Vizsgálatunkban egy magyarországi tejtermelő tehenészetben végeztünk ún. „fresh cow monitoring” vizsgálatok során anyagforgalmi vérmintavételt, és arra voltunk kíváncsiak, hogy az eltérő szárazonállási hosszú tehenek esetében az ellés utáni időszak klinikai megbetegedéseiben, a vérminták egyes biokémiai paramétereiben, az egyes tejtermelési és az egyes szaporodásbiológiai paraméterekben ellés után van-e különbség. Retrospektív adatgyűjtésünk azért volt lehetséges, mert a várt 57-63 napos szárazonállási hossz csak a mintázott állatok mintegy felének volt. Adatgyűjtésünk során 2 csoportot alakítottunk ki: az 58 napnál rövidebb szárazonállási idejű állatokét ill. ilyen hosszú és az ennél hosszabban szárazon álló állatokét.