A cerebellaris corticalis degeneratio klinikoradiológiai diagnosztikája

Abstract

A cerebellaris corticalis degeneratio (CCD) vagy más néven kisagyi abiotrófia, a kutyák teljes mértékben differenciálódott kisagyi neuronjainak spontán korai primer degeneratioja, amely idegsejt-elhalással és funkcióvesztéssel jár. A betegség lényegi jellemzője a jellegze-tes kisagyi tünetek: cerebellaris ataxia, tremor és hypermetria. Sajátos képet mutatnak MRI vizsgálat során is: atrofizálódott kisagy, kitágult fissurák, megkisebbedett foliák jellemzik az MR képet. A definitív diagnózist az állat post mortem kórszövettani vizsgálatával, vagy bizonyos fajták esetén genetikai tesztekkel lehet felállítani. A betegség prognózisa alapve-tően rossz, mai tudásunk szerint nincs érdemi terápiára mód. Hipotézisünk az, hogy a specifikus MR elváltozások megléte, a fajta, az életkor, a tünetek kialakulása és azok megjelenési ideje, valamint a progresszió, mint szelekciós tényezők alap-ján felállítható a CCD kliniko-radiológiai diagnózisa, és ezáltal megadható a betegség prog-nózisa és esetleges terápiás lehetőségei. Ennek alátámasztására először összegyűjtöttük azo-kat a kutyákat, amelyeket az elmúlt 3 évben vizsgáltak a Vetscan Kisállat Diagnosztika Köz-pontban, és MR képük kisagyi atrófiát mutatott. Ezek közül azt a 32 kutyát vizsgáltuk to-vább, melyeknél a kisagyi morfológiai elváltozásokat kisagyi tünetek is kísérték. Ezután a szelekciós kritériumoknak megfelelően kiválasztottuk a CCD-t mutató egyedeket.