| dc.description.abstract | Nyolc hónapos humán csecsemők képesek kizárólag az elhangzó nyelvi input statisztikai információi alapján beazonosítani a lehetséges szavakat. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy képesek-e ugyanerre a családi kutyák (Canis familiaris), akik az emberi csecsemőkhöz hasonló nyelvi környezetben élnek. A nyelvi input két statisztikai tulajdonságát vizsgáltuk non-invazív elektrofiziológiai (EEG) méréssel. Azt vizsgáltuk, hogy a kutyák agyi aktivitása (kiváltott potenciál, ERP) 1) különözik-e gyakran elhangzó és kevésbé gyakori szótag-kombinációk esetén, és 2) különbözik-e olyan szótag-kombinációk feldolgozásakor, amelyek leggyakrabban csak együtt fordulnak elő (az ún. magas átmeneti valószínűségű szavak), szemben az olyan kombinációkkal, amelyek szótagjai más szótagokkal is gyakran kombinálódnak (alacsony átmeneti valószínűség).
Kísérletünk első, ún. familiarizációs felében a kutyáknak (n=7) számítógép által szintetizált, mesterségesen létrehozott humán nyelvi inputot mutattunk be auditorosan kb. 12 percig. Ebben 12 különböző szótag (pl. da, ro, pi) hangzott el egymás után, semi-randomizált sorrendben. A kísérlet második felében, az ún. teszt fázisban a familiarizációs ingeranyagból hármas szótag-kombinációk (szavak) kerültek bemutatásra szünetekkel elválasztva (pl. daropi, goluta): 1) a familiarizáció során magas gyakorisággal és magas átmeneti valószínűséggel bemutatott szavak,2) alacsony gyakoriságú és magas átmeneti valószínűségű szavak, 3) alacsony gyakoriságú és alacsony átmeneti valószínűségű ún. rész- szavak, amelyek az egymás mellé kerülő magas gyakoriságú szavak szótaghatárait tartalmazták (pl. daropi, golatu=pigola) és 4) random szavak, amelyek az alacsony gyakoriságú szavak szótagjaiból álltak, de azok az adott sorrendben egyszer sem kerültek egymás mellé a familiarizáció során. Minden kondícióban 2 szó szerepelt és minden szó 40- szer került bemutatásra, miközben a kutyák EEG-jét mértük. | en_US |
