Lábvégbetegségek előfordulása egy nagyüzemi tejtermelő tehenészetben

Abstract

A nagyüzemi, iparszerű tartás elterjedése jelentős változásokat eredményezett a tejhasznú szarvasmarha ágazatban. A megváltozott környezeti feltételek és az állatok termelési igénybevételének növekedése elősegítette az állományszintű betegségek előtérbe kerülését. A tejtermelő tehenészetekben a gazdasági haszon nagyságának növelése a fő cél, amely csak úgy érhető el, ha szem előtt tartjuk azt a tényt, hogy mennyiséget növelni, minőséget javítani, és ezáltal gazdaságosan termelni csak egészséges állatállománnyal lehet. A lábvégbetegségek a harmadik legnagyobb veszteségforrásai a tejtermelő tehenészeteknek, ezért nagyon fontos, hogy megfelelő tartástechnológia és lábvég-kezelési program kialakításával visszaszorítsuk ezt az állományszintű betegséget. Egy hazai tejtermelő szarvasmarha telepen végzett vizsgálatok alkalmával gyűjtött adatok alapján felmértük az egyes lábvégbetegségek előfordulási gyakoriságát. Az adatgyűjtés során rögzítettük a tehenek sántasági indexét, és 1-5 skálán pontoztuk a kondíciót. Az állományszintű funkcionális csülökkörmözés folyamán a DD, ID, talpfekély, laminitis, sarokvánkos erózió és a tyloma előfordulását vizsgáltuk. A 2012-ben gyűjtött adatokat összehasonlítottuk a 2011-ben történt vizsgálatok során felvett adatokkal. Az összehasonlítás célja az volt, hogy nyomon kövessük az állomány állapotát a lábvégbetegségek előfordulási gyakoriságának alapján. 475 db állat 1900 lábvégét vizsgáltuk, ebből összesen 501 lábvégen diagnosztizáltunk megbetegedést. Ez az arány azt mutatja, hogy romlott az állomány állapota a lábvégbetegségek vonatkozásában az egy évvel korábbi vizsgálatokhoz képest (ekkor 499 db állatnál 480 beteg lábvéget találtak). A 2011-ben történt telepszemle alkalmával tett javaslatok eredményeként gyakrabban alkalmaztak lábvégfürösztést a korábban megszokott gyakorlathoz képest, de a környezeti higiéniában kevés javulás mutatkozott az újabb vizsgálatok során. Ezek alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a lábvégfürösztés alkalmazása önmagában nem elegendő a lábvégbetegségek előfordulásának csökkentésére. A rendszeres lábvégfürösztés mellett ügyelni kell a megfelelő környezeti feltételekre (jó istállóhigiénia, padozat minősége) és a különféle hajlamosító tényezők kiküszöbölésére.

The spreading of the industrial dairy farms had an effect on the dairy field. The changing of the economical conditions and the increased requisition of the animals fostered the occurence of the diseases in the stock. The main goal of the dairy farms is to enhance the economical benefits. It can be achieved only by healthy animal stock. Claw disorders are the third most prevalent disease causing severe economic loss in dairy farms, so the adequate technology is rather important. We studied the frequency of claw disorders collecting data from a local dairy farm. During the process of data collection, we recorded the locomotion score and evaluated the condition of stock on a 1-5 scale. We studied the occurence of DD, ID, sole ulcer, laminitis, heel-horn erosion and tyloma in the process of functional claw trimming. We compared the data collected in 2011 with the data from 2012. The main intention was to follow up the state of the stock. We studied 475 animals and 1990 claw, a total of 501 claw were diagnosed with diseases. This result shows that the state of the animal stock declined comparing to the previous year’s examination (a total of 480 claw were diagnosed with diseases). As the result of the recommendation in the previous year, they used a special claw care more frequently in the farm, but there was a little advance in the environmental hygiene. In conclusion, the special claw care per se is not enough to prevent the diseases. Along with the special claw care we have to pay attention to the adequate environmental hygiene and the elimination of several risk factors.