Show simple item record

dc.contributor.authorTóth, Gergely
dc.date.accessioned2013-03-18T11:26:20Z
dc.date.available2013-03-18T11:26:20Z
dc.date.issued2012
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/10832/797
dc.description.abstractA gemenci erdő egyedülálló ártéri élőhelyként maradt fenn, melynek egyik nagy értéke a gímszarvas állománya. 1997-ben érte el az észak-amerikai eredetű Fascioloides magna fertőzöttség Gemencet, és a gím állományban eleinte tömeges elhullásokat okozott. A területet kezelő Gemenc Zrt. felkérte a SZIE ÁOTK Parazitológiai és Állatani Tanszékét kutatás folytatására a fascioloidosis helyi elterjedésének, kórtani hatásainak, ökológiai kapcsolatainak felderítésére. Ennek során a 2008-2009-es és a 2009-2010-es vadászidényekben vadászat során kilőtt 229 db szarvasmájat küldtek be az Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságra, ahol a májak kórtani vizsgálatát végeztük. A mintavétel területi, ivari, és kori szempontból nem volt egyenletes eloszlású. A boncolás során a 229-ből 140 májban észleltük a métely kártételét vagy jelenlétét. A kórbonctani elváltozások nagyon heterogének voltak, heveny, idült és ismétlődő fertőzésre utaló nyomok is előfordultak, ezek mindegyike lehetett enyhe vagy súlyos fokú. A fertőzött májak enyhén megnagyobbodnak. Szignifikáns, közepesen erős pozitív korreláció van a májak tömege és a fertőzöttség között. A 229 mintából 96-ban találtunk májmételyt, többségük 3 - 6 cm hosszú volt. Friss fertőzésre utaló, 1 cm-nél kisebb egyedek az őszi és téli hónapokban is előfordultak, tehát a fertőződés ekkor is végbemehet. A métely mind a Gemenci, mind a Béda-Karapancsai Vadászterületen általánosan elterjedt, a fertőzöttség kvantitatív mérőszámai alapján ez utóbbi fertőzöttebbnek tekinthető. A bikák és tehenek fertőzöttsége között nem volt különbség, ellenben a borjakban szignifikánsan kisebb a prevalencia és az intenzitás. Egyes ép mételyeket tartalmazó gócok tartalmából mintát vettünk petekeltetési vizsgálatra. Az embrionálódásra képes peték morfológiailag elkülöníthetők voltak. A legtöbb életképes petét nem a legfertőzöttebb állatok májában találtuk, hanem a közepesen fertőzöttekben. Terepvizsgálatok alkalmával felkerestük és vizsgáltuk a köztigazda G. truncatula csigák élőhelyeit, ahonnan talajmintákat vettünk és élő csigákat gyűjtöttünk. Több ezer csiga vizsgálata után találtunk nagy amerikai májmétellyel fertőzötteket. A G. truncatula csigáknak Gemencen egy különleges élőhelye alakult ki, a Dunához közel, utakon, illetve nyiladékokon elterülő, sekély, iszapos, szarvasok által is dagonyázásra használt pocsolyák. A szarvasok segítenek fenntartani ezeket az élőhelyeket, és terjesztik is a csigákat. Ebbe az ökológiai kapcsolatba jól beleilleszkedett a F. magna, ezért tudott a területen ilyen sikeresen terjedni, és endémiássá válni. A 229 májból 95-ben találtunk Orientobilharzia turkestanica, 23-ban Dicrocoelium dendriticum mételyfajokat, melyek szintén mindkét vadászterületen elterjedtek. A kutatás eredményeiről tájékoztattuk a Gemenc Zrt-t, és javaslatokat tettünk a métely elleni védekezés hatékonyabbá tételére. A fertőzést nem lehet teljesen felszámolni, de a károkat csökkenteni igen. A szomszédos országokban a fascioloidosis rendszeres monitorozására és a védekezés megszervezésére nemzeti programok, kutatócsoportok működnek. Mi csupán két év gemenci adatait vizsgáltuk, de Magyarországon is szükség volna eme jövevény parazita folyamatos, tervszerű és általános megfigyelésére, és az ellene való összehangolt, akár állami szintű fellépésre. Ezt kívánná nemzeti érdekünk: Magyarország kiemelkedő természeti értéke, az ártéri gímszarvas állományainak megvédése.hu
dc.description.abstractThe Gemenc floodplain is unique in both size and type for the Danube river basin and supports an extraordinarily valuable habitat on a European scale. It is also famous for its red deer (Cervus elaphus) population, with numerous record-size trophies exemplifying its value. The biggest is the one shot in 1986 and awarded with 271,00 C.I.C. points, which at that time was the world record-holder of red deer trophies. The first report of the occurrence of the liver fluke Fascioloides magna (Bassi, 1875) in the Gemenc area was in 1997, and at that time this parasite caused severe losses. As earlier in Szigetköz, the trematode became endemic in the area, so there are now two great F. magna foci in Hungary. In order to investigate the local distribution, pathological effects and ecology of fascioloidosis, Gemenc Forest and Game Co. Ltd. asked the Department of Parasitology and Zoology at the Faculty of Veterinary Science of Szent István University, to research on this topic. The investigation was carried out by Dr. Gábor Majoros (DVM, PhD, Habil), Dr. Károly Erdélyi (DVM, PhD) and me. 229 livers of red deer shot during the hunting seasons of 2008-2009 and 2009-2010 were sent as samples to the Veterinary Diagnostic Directorate in Budapest, where the pathological examinations were performed. From many aspects the distribution of samples was not homogeneous (e.g. geographic location, age, sex). The software Quantitative Parasitology 3.0 (Reiczigel and Rózsa, 2005) and the webpage wessa.net (Wessa, 2012) were used for statistical analysis. We calculated 2 values of prevalence in the case of F. magna: from the host’s point of view (hosts regarded as infected if pathognomic pathological sings of infection were observed, OR if they contained flukes), and from the point of view of flukes active in infection (hosts regarded as infected ONLY if containing live flukes). By dissection, we found 140 of 229 livers showing signs of F. magna infection. Pathological changes were quite heterogeneous: acute, chronic and mixed signs of infections occurred, each with low or severe consequences. Most of the infected livers were enlarged. Among the fawns there was significant, moderately strong positive correlation between the weight of the livers and the number of pseudocysts (ρ=0,5197; p=0,0055) and intensity (ρ=0,5107; p=0.0065). We found 96 of 229 liver samples containing liver flukes, most of them were between 3 to 6 cm in size. Individuals smaller than 1 cm, indicating a fresh, 1-2 week old infection, occurred in late autumn as well as in the winter. This proves that infections may occur even in such unexpected circumstances. With only 3 exceptions, all of the 890 detected F. magna specimens were found alive, so the currently ongoing antiparasitic treatment in the area seems to be uneffective. The Peri-Danubian area of the Gemenc Co. Ltd. is divided into 2 hunting areas, Gemenc and Béda-Karapancsa. The trematode is widespread in both areas. There were no differences between the infection of stags and hinds, but the prevalence and intensity in fawns was significantly lower. This means that flukes accumulate in older individuals. We took samples from the fluid matter of pseudocysts harbouring live flukes, to hatch F. magna eggs in vitro. We observed morphological differences between the dead and the viable eggs. We found the highest number of viable eggs in the livers of animals with moderate infection intensity, and not in the most heavily infected animals. We also carried out field investigations, in the spring of 2009 and 2010, with the aim to localise the habitats of the intermediate host snail, Galba truncatula. We took soil samples from 29 snail habitats, and we also collected live snails. After examination of several thousands of specimens, we found 5 individuals infected with F. magna. G. truncatula has a special habitat at Gemenc: shallow muddy pools on the forest roads close to the river Danube, also used for wallowing by deer. Deer help to maintain those habitats, and they spread the snails sticked by the mud to their fur, as well. This ecological connection between snail and deer suits F. magna, and it explains the successful spread of this exotic parasite. During our investigation we also detected the presence of the bloodfluke Orientobilharzia turkestanica in 95 livers, and of Dicrocoelium dendriticum in 23 livers. These trematodes are also common in both hunting areas. We reported the research data and results to the Gemenc Co. Ltd., and we issued recommendations for the improvement their fascioloidosis control measures.en
dc.language.isohuhu
dc.subjectGímszarvashu
dc.subjectMájmételykórhu
dc.subjectGemenchu
dc.subjectParasitosisen
dc.subjectMajoros Gábor (supervisor)hu
dc.subjectRed deeren
dc.subjectFasciolosisen
dc.titleA gemenci gímszarvasállomány nagy amerikai májmételykórjának vizsgálatahu
dc.title.alternativeExamination of fascioloidosis in the red deer population of the Gemenc areaen
dc.typeThesisen
dc.identifier.accessionnumB-10114


Files in this item

Thumbnail

This item appears in the following Collection(s)

Show simple item record