dc.description.abstract | Az állatok kommunikációs jelzései számos élethelyzetben döntő fontosságúak lehetnek. Az agonisztikus helyzetekben a tényleges összecsapás helyett sokszor a másik egyed elriasztása is elegendő, mely őszinte vagy megtévesztő jelzésekkel egyaránt történhet. A vokális kommunikáció során a különböző információkat (kontextus, belső állapot, az adott egyed testmérete, stb.), az egyes akusztikus paraméterek fejezhetik ki. A kutyák ugatásának és morgásának kutatása már bebizonyította, hogy ezek a hangadási típusok kontextus-függők és a kutya méretéről is hordoznak információt. A kutyák viselkedésének vizsgálatánál, mint például a fenyegető megközelítés teszt, lényeges lehet a kísérletben résztvevő emberek neme, testmérete, és egyéb egyedi tulajdonságai. Ez azért fontos, mert az összehasonlító vizsgálatoknál esetleg befolyásolhatja az eredményeket, illetve a gyakorlatban is hasznos lehet, ha tudjuk, hogy a kutyák emberek felé mutatott reakcióját hogyan befolyásolják ezek a tényezők. Kutatásunk tehát egyrészt a kutya viselkedésének vizsgálatára, másrészt a morgások akusztikus paramétereinek elemzésére irányult. Több különböző statisztikai módszer elvégzése után úgy tűnik, hogy a fenyegető idegen nemének, illetve a kutya saját nemének nem volt szignifikáns hatása a kutya reakciójára, és az akusztikus paraméterekben sem találtunk különbséget. A fenyegető idegen testméretének hatását a testméret csoportok alapján nem tudtuk kimutatni, viszont a konkrét értékeket használva korrelációt találtunk a morgás időszázalékának különbsége és a fenyegetők testsúlyának, illetve elölről látható felületének különbsége között. Az erős sorrendhatás és a testméret besorolásának bizonytalansága miatt további kísérletek szükségesek a pontos hatás megállapításához. | en |