dc.description.abstract | A madárgyűrűzési adatsorok alkalmasak lehetnek az egyes fajok vonulásának
időzítésében és a fenológiájában történt változások kimutatásaára. A korrekt eredményekhez
az elemzések során figyelembe kell vennünk a rétegzettséget okozó tényezőket is, különös
tekintettel az ivarokat és a korcsoportokat az eltérő vonulási viselkedés miatt. Ezenkívül még
érdemes megvizsgálni a hívóhang lehetséges zavaró hatását, illetve a költő- és átvonuló
állomány közti eltéréseket. A biometriai jellegek szerinti időzítés vizsgálata pedig képet adhat
egy-egy faj vonulási mintázatáról is.
Az Ócsai Madárvárta Egyesület 30 éve végez monitoring tevékenységet az Ócsai Öreg-turján
területen, évről évre állandó hálóállásokkal és meghatározott munkarendben. Kutatásunkhoz
az 1989 és 2013 között gyűrűzött 20508 darab cserregő nádiposzáta (Acrocephalus
scirpaceus), 8806 darab énekes nádiposzáta (A. palustris) és 20407 darab foltos nádiposzáta
(A. schoenobanus) adatát használtuk fel. Ezeknél a fajoknál az ivarok a tollazat alapján nem
különböztethetőek meg egymástól a tojók és a hímek, ezért az ivari különbségek
vizsgálatához a 2012-es és 2013-as években az őszi vonulás során vett vértmintákból,
molekuláris módszerekkel állapítottuk meg az ivart. A korcsoportok úgy kerültek kijelölésre,
hogy a fogás évében kelt egyedek a fiatal, míg az ennél idősebbek az öreg korcsoportba
kerültek.
Az időzítésben történt változások vizsgálatához kétféle adatsort használtunk, a teljes
adatsort és a 2012-ben és 2013-ban fogott egyedek adatait. A teljes adatsor esetén a fészkelési
időszakban, vagy esetleg korábban tavasszal megfogott és terepen ivarhatározott egyedek
ivarát kikeresve és visszaírva lehetőségünk adódott az ivarok között lévő különbségek
vizsgálatára. A biometriai szerinti időzítés vizsgálatához a mintavételezés 2 évében fogott
egyedek adatait használtuk fel. A visszaírt adatokat augusztus 19-ig használtuk fel az énekes
nádiposzáta és augusztus 29-ig a másik két faj esetén. | en |