• English
    • magyar
  • magyar 
    • English
    • magyar
  • Belépés
Dokumentum megnyitása 
  •   HuVetA kezdőlap
  • Diplomadolgozatok / Theses
  • Theses
  • Dokumentum megnyitása
  •   HuVetA kezdőlap
  • Diplomadolgozatok / Theses
  • Theses
  • Dokumentum megnyitása
JavaScript is disabled for your browser. Some features of this site may not work without it.

A fluktuáló aszimmetria és a tájhasználat kapcsolatának vizsgálata egy bentikus halfaj populációin

Megtekintés/Megnyitás
Maroda Ágnes, Szakdolgozat (2.176Mb)
Dátum
2016
Szerző
Maroda Ágnes
Metaadat
Részletes rekord
Absztrakt
A természetes és természetközeli élőhelyek napjainkban egyre inkább ki vannak téve az antropogén zavarásnak. Tartós emberi beavatkozások eredményeként számos faj élőhelye átalakulhat, fragmentálódhat. A problémát súlyosbítja, hogy az élőhelyek állapotromlása a populációkra közvetlen negatív hatást gyakorol, mely hosszú távon a fajok lokális eltűnéséhez vezethet. Egyes szakmai vélemények szerint a kétoldali szimmetriával rendelkező élőlények esetében az aszimmetria vizsgálata, különös tekintettel a fluktuáló aszimmetriára, korai indikátora lehet a populációkban fellépő negatív hatásoknak (környezeti és genetikai stressz). Megfelelően korai jelzőrendszer kidolgozása létfontosságú felgyorsult világunkban, mely mind több károsodást okoz az élővilágnak, ezért a konzerváció biológia szempontjából döntő jelentőségű a problémák időben történő felismerése. A természetvédelmi szakemberek számáraa fluktuálóaszimmetria ezért hasznos indikátor eszköz lehet a veszélyeztetett helyzetbe került populációk korai észleléséhez. Kutatásunkban fenékjáró küllő (Gobio gobio) populációk aszimmetriája és az élőhely vízgyűjtőterülete felszínborításának antropogén befolyásoltsága közötti kapcsolatot vizsgáltuk. A küllők morfometriai változóinak manuális mérési adatait rögzítettük, ezeket az orr-szem távolság (DPNE), szemátmérő (ED), bajuszhossz (BL), mellúszó hossza (PecFL) és úszósugár száma (PecFR), az oldalvonal menti (SNLL), az oldalvonal és a hasúszó (SNBLL) valamint az oldalvonal és a hátúszó (SNALL) közötti pikkelyszámok adták. Ezt követően statisztikai modellek segítségével jártuk körül kérdéseinket és kerestük azokra a válaszokat. A mintavételi helyek elkülönülését az aszimmetria érték szerint egyszempontos varianciaanalízisekkel vizsgáltuk (ANOVA és MANOVA). A helyek elkülönülése esetén, hogy mely morfometriai bélyeg aszimmetriája szerint történik az elkülönülés a lineáris diszkriminancia analízis (LDA) adta a választ. A tájhasználat és az aszimmetria közötti összefüggést Pearson-féle korrelációelemzéssel vizsgáltuk.
URI
http://hdl.handle.net/10832/1650
Gyűjtemények
  • Theses

DSpace software copyright © 2002-2016  DuraSpace
Kapcsolat | Küldje el véleményét
Theme by 
Atmire NV
 

 

Böngészés

A teljes HuVetÁ-banKategóriák és gyűjteményekA megjelenés éve szerintSzerzőkCímekTárgyszavakEbben a gyűjteménybenA megjelenés éve szerintSzerzőkCímekTárgyszavak

Az én HuVetÁm

Belépés

DSpace software copyright © 2002-2016  DuraSpace
Kapcsolat | Küldje el véleményét
Theme by 
Atmire NV