Poszméh együttesek összehasonlító vizsgálata a cserépfalusi fás legelő különböző növényborítású területein

Abstract

A megporzás az egyik alapvető ökoszisztéma szolgáltatás, az európai növényfajok több mint 80%-nak megporzása állati pollinátoroktól függ. A poszméhek (Bombus ) az északi mérsékelt övben, így Európában is nagyon fontos megporzók. A jelenlegi "pollinációs krízisnek" (a megporzók számában mutatkozó csökkenésnek) a tájszintű változások is okozói lehetnek, ami a felhagyás következtében a fás legelőket is érinti. Felderítő vizsgálatnak tekinthető kutatásunkat ezért a cserépfalui fás legelőn végeztük, részben élőhelyvédelmi célból. E dolgozat fő kérdése, hogy a különböző habitusú terülteken különböző poszméh együttesek élnek-e, és hogy a poszméhek előfordulása kapcsolatban van-e a növényzeti összetétellel. Három területre (az északi legelő részen fás legelő- és ligeterdő-, a délin fás legelő habitusú élőhelyre) illatanyag csalis csapda csoportokat helyeztünk 2010 júliusában, valamint 63 kvadrátban – melyeket 5 élőhely kategóriába soroltunk – cönológiai felvételezés és poszméhek vizuális megfigyelése történt 2010. július és augusztus hónapjaiban. A csapdák összesen 6 faj 27 egyedét fogták. Megfigyelések során júliusban 5 faj 23 egyedét, augusztusba 8 faj 105 egyedét jegyeztük fel. A csapdacsoportok fajkompozíciós hasonlósága alacsony Jaccard- és Bray–Curtis indexekkel számolva is. Ez az eredmény mutatja, élőhelyek között is van különbség poszméh együttesek tekintetében, de a mezoklímának is szerepe van. Klaszteranalízissel (UPGMA) csoportosítva a kvadrátokat azok növénykompozíciója alapján nem különültek el azok, amelyeknél megfigyeltünk poszméheket és amelyeknél nem figyeltünk meg. A poszméhközösségek és a növényzeti összetétel közötti kapcsolatot Jaccard-féle és Bray–Curtis távolságindex alapján elvégzett Mantel-tesztek segítségével vizsgálva nem kaptunk szignifikáns korrelációt. Fajszám tekintetében van különbség a habitatok között: fás legelős élőhelyen 8, nyílt területen 5, cserjésben 3, ligeterdőben 1, erdőben 0 fajt találtunk, azonban következtetéseket ez alapján nem vonhatunk le az egyes élőhelytípusokba tartozó eltérő kvadrátszám miatt. A Tukey-teszt egyedszám esetén a nyílt és fás legelő valamint a ligeterdő és fás legelő élőhelytípusok között is szignifikáns különbséget mutatott. A poszméh abundancia területfüggő összehasonlítása alapján vélhetjük, hogy a poszméheknek fás legelő irányába kimutatható preferenciájuk a nyílt élőhelytípussal szemben valós és nem csak a nagyobb mintaterület eredménye. Eddigi eredményeink, javaslataink remélhetőleg hozzájárulnak a több helyszínre kiterjesztett, hosszútávú kutatás sikerességéhez.

Pollination is a basic form of ecosystem services, pollination of more than 80% of European plant species depend on insect pollinators. Bumblebees are very important pollinators in the north temperate zone, thus in Europe too. The structural changes in landscape can be (at least partly) the cause of the current pollination crisis (declining number of pollinators). These changes are also concerned wood pastures due to the cease of land use. Therefore, our research as a pre-research was done in a wood pasture nearby Cserépfalu aiming habitat protection as well. Main questions of this study whether different bumblebee (Bombus Latr.) communites are found in different habitat types or rather the occurence of bumblebees is in connection with the composition of vegetation. Trap groups baited with lures were placed in three different locations (wood pasture in the north, grazed wood in the north and wood pasture in the south part of the examinated area). Furthermore botanical examination and visual observation were carried out in 63 quadrats were sorted in 5 habitat types in July and August 2010. All together 27 individuls of 6 species were captured by the traps. 23 individuals of 5 species in July and 105 individual of 8 species in August were observed. Similarity of species composition of trap groups was low based on Jaccard and even Bray–Curtis Index of Similarity. This result shows there is difference in habitat types in case of bumblebee communities and mezoclimate is counts as well. Grouping the quadrats with clasteranalysis (UPGMA) by their floral composition the ones in which bumblebees were observed could not be separated from the ones in which were not. Connection between bumblebee communities and vegetation compositon showed no significant correlation according to the Mantel-test based on Jaccard and Bray– Curtis index. Regarding the species richness there is difference between habitat types: 8 species in wood pasture, 5 in grassland, 3 in shrub, 1 in grazed forest and 0 in forest habitat type were found however conclusions can not be made because of the different quadrat numbers in each habitat type. Tukey-test showed significant differences in case of abundance between grassland and wood pasture and also between grazed forest and wood pasture habitat types. Bumblebees prefer wood pasture habitat rather than grasslands. This conclusion is not the result of the increased quadrate number of wood pasture habitat but it relies on area-dependent comparision of bumblebee abundance. Hopefully our results and suggestions contribute to success of long-term study extended more places.