Nagyarányú Prototheca zopfii fertőzöttség vizsgálata egy hazai tejelő szarvasmarha-állományban

Abstract

Jelen szakdolgozat a Szarvasi Agrár zRt. örménykúti tejelő szarvasmarha telepén előforduló nagyarányú Prototheca zopfii fertőzöttséggel foglalkozik. A Prototheca zopfii nagy gazdasági veszteségeket okoz a fertőzött tehenek jelentős tejtermelés-csökkenése miatt. Az algák elsősorban a nedves, szennyezett, szerves anyagokban gazdag élőhelyeken dúsulnak fel. A fertőzöttség általában tünetszegény, a tejtermelés csökkenése, és a tőgynegyed enyhe elváltozása utalhat a megbetegedésre. A tej makroszkópos képe is változhat, vízszerűvé válhat, pelyheket tartalmazhat. Az esetek túlnyomó részében szubklinikai formában jelentkezik a betegség. Ilyenkor a tej szomatikus sejtszámának tartós megemelkedését tapasztaljuk. A Prototheca zopfii okozta mastitis általában idült folyamat. Az ellene való védekezés részeként törekedni kell a környezet fertőzöttségének a csökkentésére, ami a padozat szárazon tartásával, a nagy nedv- és szénhidráttartalmú pangó takarmányok eltávolításával valósítható meg. A fejési higiénia betartása, a fejés utáni tőgybimbófertőtlenítés ugyanúgy elengedhetetlen, mint a fertőzött tehenek szeparálása, és elkülönített fejése. A kórokozó a szárazonállás alatt is túlél, így megjelenhet a kolosztrumban. A szakirodalom az egyik legnehezebben megoldható tőgygyulladásként tartja számon. Az alga a legtöbb antimikrobiális szer iránt rezisztensnek bizonyul. Az öngyógyulásra sem hajlamos betegek sorsa végső soron a kiselejtezés marad, ugyanis esetleges gyógyulás esetén is a tőgyszövetben okozott károsodás már nem visszafordítható, az érintett tehenek tejtermelése alacsony szinten marad. A beteg tehenek kiszűrése és elkülönítése fontos, hogy a fertőzés ne terjedhessen az állományban. A szóban forgó telepen telepszemlét tartottunk, mely során figyelemmel voltunk az alkalmazott tartástechnológiára, higiéniára, az állatok takarmányozására. Különös tekintettel voltunk a fejőházi munkára, az alkalmazott mastitis-diagnosztikára, a tőgygyulladásos tehenek elkülönítésére, kezelésére. A teleplátogatás alkalmával 63 állattól összesen 158 tejmintát gyűjtöttünk a telepi kórokozó profil megállapítása érdekében. A laboratóriumi vizsgálatok nagyarányú Prototheca zopfii fertőzöttséget igazoltak. A vizsgált minták több mint 71%-ából az alga kitenyészthető volt. A vizsgálati eredmények és a teleplátogatás során tapasztaltak figyelembe vételével értékelést készítettünk, s javaslatokat tettünk annak érdekében, hogy a fertőzöttséget visszaszorítsuk. Első és egyik legfontosabb lépésként az egész állomány mikrobiológiai vizsgálatát javasoltuk, hogy azonosítani lehessen a fertőzött egyedeket. S bár az értékelés során vázoltuk ennek jelentőségét, sajnos ez idáig a telep vezetősége nem jelezte, hogy elvégeztetnék a vizsgálatokat.

Present thesis is about Prototheca zopfii, an alga which represents a serious problem in Szarvas Agrár zRt. The alga causes huge economical losses for the dairy herds because of the decrease in milk production. Prototheca zopfii concentrates in warm, wet places, which are rich in organic material. The infection is characterised often without any clinical symptoms, rarely watery milk secretion is seen with white flakes in it. Most cases remain in a subclinical form where the somatic cell count increases pemanently. The alga usually causes chronic mastitis. In order to solve the infection, poor conditions should be finished, dry areas should be used. Furthermore right milking technique is important to inhibit the spread of the infection during milking. The causative agent stays alive during dry period, so it can appear in colostrum milk, too. Prototheca mastitis is one of the most difficult mastitis to solve according to many authors. The alga is resistant to most of the commonly used drugs, it responds poorly to treatment. Even if recovery occurs, culling is unavoidable because of the irreversible damage in mammary gland which keeps the milk production low. Monitoring and isolation of sick cows is important to prevent the infection to spread in the herd. During the farmvisit we checked the applied technologies, hygiene, the nutrition of the cows, visited the milking house and analysed the milking technique, the treatment of the animals. We took 158 milk samples from 63 cows and examined them in the laboratory. The results proved a huge occurance of Prototheca zopfii. We could detect the alga from more than 71% of the examined samples. According to the results of the tests and the observations during the farm visit we made some recommendations for the leaders of the farms in order to solve the Prototheca- mastitis problems. As the first step we suggested to take milk samples from all of the cows to identify the sick ones. Also we outlined the importance of the recommended tests for the leaders, they needed time to decide. Unfortunately so far they did not indicate to perform the test.