Fémek farmakokinetikájának változása a részecskeméret függvényében állatmodellben vizsgálva

Abstract

Az iparban dolgozók egészségének megvédése érdekében, az őket érő mindennemű emisszió hatását és kockázatát ismerni és megfelelően kontrollálni kell. A hegesztés során keletkező részecskék jelentős része általában 100 nanométernél nagyobb méretű, de bizonyos technológiánál a füst részecskéinek túlnyomó többsége az ultrafinom mérettartományába esik. Korábbi kutatások rámutattak arra, hogy a kémiai anyagok szervezetbeni mozgásai ebben a mérettartományban már nem feltétlen a kémiai tulajdonságoktól, hanem a részecske méretétől függenek. Így kutatásunkkal a munkavédelmen kívül más területeken alkalmazott nanorészecskék kinetikájáról is releváns megállapításokat tehettünk. A kísérletben a füst részecskéit BALB-C albínó egér állatmodellben kísértük végig. Ennek során egerekkel lélegeztettünk be négy órán át hegesztési füstöt, melyet argon védőgázas volframelektródás ívhegesztéses (Tungsten Inert Gas welding; TIG) és kézi ívhegesztéses (Manual Metal Arc welding; MMA) eljárásokkal állítottunk elő. A kezelés után különböző időközökkel (24 és 96 órával) került sor az mintavételre a tüdőből, lépből, májból és veséből. Mikroszkópos és kémiai vizsgálatnak is alávetettük a mintáinkat, keresve a szerkezeti eltéréseket és károsodásokat. A kórszövettani vizsgálatokat Hematoxilin Eosin festéssel és Perls-féle berlini kék reakcióval végeztük. Kémiailag meghatároztuk a szervminták és a hegesztéshez használt anyagok fémtartalmát.