Terpinen-4-ol és nátrium n-butirát gyulladáscsökkentő hatásának vizsgálata májsejt – Kupffer-sejt ko-kultúrákon

Abstract

Napjainkban egyre nagyobb szerepet kapnak az alternatív hozamfokozók, így mind több kutatás irányul a növényekben fellelhető biológiailag aktív anyagok és a bakteriális anyagcseretermékek gyulladáscsökkentő hatásának vizsgálatára. Munkánk során az említett csoportokba tartozó terpinen-4-ol és nátrium n-butirát in vitro gyulladáscsökkentő hatását vizsgáltuk a korábban munkacsoportunk által jellemzett - előzőleg bakteriális eredetű lipopoliszacharidokkal (LPS) kezelt – hepatocyta - Kupffer-sejt ko-kultúra, illetve hepatocyta mono-kultúra sejtmodelleken. Mivel a hepatikus gyulladásos folyamatok lefolyásától függően változó az egyes sejttípusok egymáshoz viszonyított aránya, vizsgálatainkhoz kétféle, 2:1 és 6:1 sejtarányú (hepatocyta:Kupffer-sejt) ko-kultúrát alakítottunk ki, melyekkel a gyulladás különböző fázisait kívántuk modellezni. A májsejteket és a Kupffer-sejteket 15 kg tömegű magyar nagyfehér fajtájú ártány malacok májának processus caudatus-ából izoláltuk többlépcsős perfúzió segítségével. A kokultúrák kialakításához első lépésben a Kupffer-sejteket raktuk le kollagénnel bevont tenyésztőedényekre, majd azok letapadását követően került sor a májsejtek leültetésére. A 24 óra alatt konfluenssé vált tenyészetek kezelését LPS és terpinen-4-ol vagy nátrium n-butirát 1 órán át tartó egyidejű alkalmazásával végeztük, majd 24 óra inkubációs időt követően meghatároztuk a tápfolyadékok IL-8 koncentrációját ELISA módszer segítségével. A kialakított sejtarányok meglétének ellenőrzéséhez az összefüggő sejttenyészeteken immunhisztokémiai módszer (makrofág specifikus CD-68 antigén kimutatása) segítségével állapítottuk meg a Kupffer-sejtek arányát.