A hidráltsági állapot megítélésére alkalmazott különböző módszerek klinikai összehasonlítása kutyákban

Abstract

A betegek hidráltsági állapotának ismerete rendkívül fontos a páciensek folyadékterápiás igényének pontos meghatározásához. A hidráltsági állapot becslésére a klinikai gyakorlatban leggyakrabban a fizikális vizsgálatot és a vér bizonyos laboratóriumi paramétereinek kiértékelését használjuk. Sajnos azonban ezek az eljárások se nem kellően érzékenyek, se nem elég specifikusak ahhoz, hogy belőlük minden esetben pontos következtetéseket vonhassunk le az állatok folyadékháztartásáról. Újabban mind az ember-, mind az állatorvoslásban felmerült a vena cava caudalis és az aorta átmérőinek mérése ultrahang segítségével, amely értékes adatokkal szolgált dehidrált, túlhidrált, illetve akut folyadékvesztéses állapotok megítélésében.