A hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersii) populációgenetikai vizsgálata

Abstract

A denevérek életében fontos szerepet tölt be a vonulás, ami hatással van a populációk genetikai struktúrájára is. Vonuló fajok lévén, a denevérek magukkal hordoznak különböző patogén szervezeteket, amik később komoly betegségek forrásai lehetnek. A fokozottan védett hosszúszárnyú denevér esetében – ami egy hosszú távú vonuló faj – több országban is tömeges pusztulásokat figyeltek meg, amelyek során több ezer egyedből álló kolóniák tűntek el. Ezt a folyamatot a Lloviu-vírus okozta, ami a 2002-es spanyolországi felfedezése után több mint egy évtizeddel Magyarországon is megjelent. Kutatásunk célja a hosszúszárnyú denevér populációgenetikai vizsgálata volt (nukleáris és mitokondriális DNS markerek segítségével) a különböző geográfiai régiók közötti kapcsolatok feltárása érdekében. Vizsgálatunkat hat ország (Magyarország, Románia, Szlovénia, Bulgária, Szerbia, Bosznia-Hercegovina) 12 hosszúszárnyú denevér populációjából származó szárnymintákkal végeztük. A laboratóriumi munka során a mitokondriális DNS kontroll régiójának hipervariábilis szakaszát (HV1) és tíz mikroszatellita lokuszt vizsgáltunk, melyek segítségével később jellemeztük az egyes mintavételi helyek genetikai változatosságát.