A klinikai tünetek és a légúti elváltozások súlyossága, valamint a posztoperatív eredmények közötti összefüggések vizsgálata brachycephal légúti obstrukciós szindróma korrekciós műtétjén átesett kutyákon

Abstract

A brachycephal kutyafajták (pl. mopsz, angol bulldog, francia bulldog, Boston terrier) napjainkban egyre népszerűbbek és elterjedtebbek, így a fajtakört terhelő ún. brachycephal légúti obstrukciós szindróma (brachycephalic airway obstructive syndrome, BAOS) tanulmányozása is egyre időszerűbbé vált. A BAOS örökletes anatómiai deformitásokból adódó primer (szűk orrnyílások, elongált és vastag lágy szájpadlás, macroglossia, rendellenes nasopharyngealis turbináliák és tracheahypoplasia) és ezek következményeként kialakuló szekunder (laryngealis és pharyngealis területek ödémás beszűrődése, gégekollapszus, tonsillamegnagyobbodás) tényezők együttesen okozzák a légutak szűkületét. A betegség progresszív jellege és a konzervatív kezelés korlátai miatt a korai, komplex sebészi korrekció javasolt, amely a légúti obstrukciót okozó elváltozások operábilis részeit érinti. A sebészi technikák ajánlásai tekintetében a szakirodalomban megoszlanak a vélemények az elsőfokú gégekollapszust okozó előesett gégetasakok, illetve a megnagyobbodott mandulák kimetszésének szükségességéről. Fontos megemlíteni, hogy a légzőszervi tünetekhez kapcsolódóan, részben azok következményeiként, a brachycephal állatoknál jellegzetes emésztőszervi rendellenességeket (dysphagia, gastrooesophagealis reflux, congenitalis plyorus stenosis, hiatus hernia) is megfigyelhetünk. Kutatásunk első hipotézise, hogy a klinikai tünetek és a laryngoscopiás vizsgálattal talált elváltozások összefüggést mutatnak egymással. Második hipotézisünk szerint az általunk alkalmazott újszerű műtéti technika egyértelműen igazolható klinikai javulást eredményez. Prospektív klinikai kutatásunk során a 2013 és 2015 között a SzIE Állatorvostudományi Karának Sebészeti és Szemészeti Klinikáján sebészi korrekción átesett, a vizsgálat kritériumainak megfelelt 26 (14 francia bulldog és 12 mopsz fajtájú) beteg adatait dolgoztuk fel. A műtét előtt, illetve a posztoperatív 2. és 6. héten a betegeket a Poncet és mtsai által 2005-ben publikált táblázat alapján 3 klinikai kategóriába (legenyhébbtől a legsúlyosabbig Grade I, II, III) soroltuk. A műtéti altatás bevezető fázisában laryngoscopiás vizsgálattal megállapítottuk a gégekollapszus fokát, továbbá a lágy szájpadlás elongációjának és a tonsillák megnagyobbodásának súlyossága szerint legenyhébbtől a legsúlyosabbig Grade I-től III-ig kategorizáltunk. A műtét során ékrezecióval tágítottuk a szűk orrnyílásokat, eltávolítottuk a gégetasakokat, a mandulákat, és a lágy szájpadlást a Folded Flap Palatoplasty módszerével, azaz a hosszúság mellett a lágy szájpadlás vastagságát is redukáló lebenyplasztikás sebészi technikával korrigáltuk. A kivágott szövetmintákat kórszövettani elemzésnek vetettük alá. Eredményeink statisztikai kiértékeléséhez Fisher-féle egzakt próbát, illetve logisztikus regressziót használtunk.