Szántóföldtől az asztalig: peszticid-tartalom nyomon követése az élelmiszerláncban

Abstract

A vegyszeres növényvédelem a mezőgazdasági termelés során az egyik leginkább környezetszennyező terület. A peszticidek, alkalmazásukból adódóan, az elsődleges termelés során bekerülhetnek a zöldségekbe, ezáltal az élelmiszerláncba, így potenciális veszélyt jelentenek a fogyasztó egészségére. A peszticidek használatára vonatkozó előírások be nem tartása, az előírtnál nagyobb mennyiség, a nem megfelelő permetezés-technika, illetve az élelmezés-egészségügyi várakozási idő figyelmen kívül hagyása növeli a termesztett zöldségek peszticid-tartalmát. A fogyasztó egészségvédelme szempontjából kiemelkedően fontos, hogy a fogyasztásra szánt zöldségekben és a belőlük készített termékekben MRL értéket meghaladó peszticid koncentráció ne legyen jelen. Vizsgálatainkban a növényeket Movento (spirotetramát) rovarölő- és Amistar Top (azoxistrobin, difenokonazol) gombaölő szerrel kezeltük a hatóságilag engedélyezett koncentrációban és mennyiségben. A peszticidek kiürülés-dinamikáját követtük nyomon az élelmiszerláncban az egyedi és a kombinációs kezelést követően a kezelt paradicsomban és a belőle készített termékben (paradicsomlében) annak vizsgálatára, hogy alkalmazásukkor megfigyelhető-e interakció közöttük, változik-e az egyes komponensek kiürülése és így betartható-e a hatóságilag előírt határérték (MRL). A paradicsomtermesztés zárt növényházban hidrokultúrás termesztéssel valósult meg, elkerülve az esetleges külső környezeti tényezők befolyásolását. A minták előkészítéséhez a QuEChERS módszert használtuk, a vegyületek kimutatását LC/MS módszerrel végeztük.