Rendszeres tőgyegészségügyi és fejéstechnológiai vizsgálatok hosszú távú hatásának vizsgálata egy tejhasznú tehenészetben

Abstract

A fejlett szarvasmarhatartással rendelkező országokban és az itthon elvégzett felmérések alapján a tejelő szarvasmarha ágazatban a betegségek közül állományszinten a tőgygyulladások okozzák a legnagyobb gazdasági veszteséget. A tőgygyulladás miatti éves tehenenkénti veszteség Magyarországon kb. 25-70 ezer Ft-ra tehető, így 35 ezer Ft-os tehenenkénti átlagos veszteséggel számolva egy 1000 tehenet tartó telepen évi 35 millió Ft gazdasági veszteséggel számolhatunk. Ez egy hazai telep árbevételének 5-7%-a (ÓZSVÁRI, 2012). Emiatt rendkívül fontos a telepek tőgyegészségügyi helyzetének javítása, amely komplex tőgyegészségügyi programok végrehajtásával lehetséges. Szakdolgozatom témája egy komplex tőgyegészségügyi program megtervezése és végrehajtása egy Győr-Moson-Sopron megyei holstein-fríz tehenészeti telepen. Ennek során az állomány tőgyegészségügyi állapotának és a telepi kórokozó profil, valamint az adott kórokozók antibiotikumokkal szembeni érzékenységének megállapítása céljából tőgyegészségügyi vizsgálatot végeztünk öt alkalommal, 2010. július 20-án, 2011. október 17-én, 2012. július 5-én, 2012. október 29-én és 2013. május 2-án. Az eredmények alapján javaslatokat tettünk, melynek betartását rendszeresen ellenőriztük. Mindegyik alkalommal telepszemlét tartottunk. Ezek során ellenőriztük a fejési munkát, a fejési higiéniát, a tőgygyulladás diagnosztikájának és a tőgygyulladásos tehenek megjelölésének, elkülönítésének és kezelésének gyakorlatát. Feljegyeztük a tőgygyulladás terápiájában alkalmazott gyógyszereket. Figyelemmel voltunk az állatok csoportosítására, az istállók és a telep közlekedőútjainak higiénés állapotára, a tartástechnológia és takarmányozás gyakorlatára. Mikrobiológiai vizsgálatok céljából a 400.000 SCC/ml-nél magasabb szomatikus sejtszámmal rendelkező tehenekből, a fejés előtti Kalifornia Mastitis Teszt (CMT) vizsgálattal kifejezetten pozitív (2 vagy 3 keresztes) reakciót mutató tőgynegyedek meghatározása után, illetve a fejés során megállapított klinikai tőgygyulladás tüneteit mutató negyedekből tőgynegyedtej-mintákat vettünk aszeptikus módon. A mintákat a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Állathigiéniai, Állomány-egészségtani és Állatorvosi Etológiai Tanszékének mikrobiológiai laboratóriumában vizsgáltunk meg. A vizsgálatok során kapott eredményekből levontunk a következtetéseket arra nézve, hogy mennyiben sikerült a program végrehajtásával csökkenteni a tőgyegészségügyi problémákat. A mikrobiológiai vizsgálatok eredményei alapján a minták döntő hányada negatív volt, majd a Streptococcus uberis és a koaguláz-negatív Staphylococcusok következtek. A vizsgálat ideje alatt a szomatikus sejtszám tekintetében nem sikerült nagy áttörést elérni. Nem valósult meg minden javaslat, főként pedig nem sikerült megszüntetni a jelentős fals levegős eseteket, és mivel sok volt a negatív minta, az ilyen mastitisek száma továbbra is magas. Jelentősebb javulás csak akkor várható a telepen, ha ezt a problémát megszüntetik.