Két agrárélőhely indikátor madárfaj, a mezei poszáta (S. communis Latham, 1787) és a tővisszúró gébics (L. collurio Linnaeus, 1758) - őszi vonulásának vizsgálata

Abstract

Az elmúlt néhány évtizedben a hosszútávon vonuló és agrárélőhelyen fészkelő madarak száma drasztikusan lecsökkent, ezért a jelen vizsgálat középpontjában két olyan madárfaj állt, amelyek agrárélőhelyhez kötődnek és Afrikában telelnek. A vizsgálathoz a Tömördi Madárvártán 2001 és 2012 között gyűrűzött mezei poszáták (Sylvia communis) és tövisszúró gébicsek (Lanius collurio) adatait használtam fel, illetve a 2013-as adatokat az éves egyedszám változások vizsgálatához. A vizsgálat célja az volt, hogy a két faj őszi vonulás-dinamikáját, élőhelyválasztását, biometriai jellemzőit és az időjárási helyzetek vonulásra gyakorolt hatását jobban megismerjük. Az elemzés során 1488 mezei poszáta és 904 tövisszúró gébics adataik használtam fel. A vizsgálatokat mindkét madárfaj esetében korcsoportokként (fiatalok – az évben kirepült madarak, öregek – ennél idősebbek) végeztem, a tövisszúró gébics esetében a napi fogásokat és a vonulási időzítést ivarcsoportokként is elemeztem. A mezei poszáták ivarcsoport elemzésére nem volt lehetőségem, mivel nálunk az ivar meghatározása a fiataloknál nem lehetséges és az öregeknél is nehézkes. Az adatsorok elemzése során kiderült, hogy a tömördi területen is, a szakirodalmi adatokhoz hasonlóan, a két faj állományában csökkenés figyelhető meg. Ez a töviszzúró gébicsek esetében évi 5 %-os, a mezei poszáták esetében évi 1 %-os állománycsökkenést jelent. A vonulás időzítésének változásában különbség volt a két fajnál. A fiatal és öreg mezei poszáták esetében a vonulás időzítése átlagosan mindegy 5 nappal előbbre tolódott, a tövisszúró gébicsek esetében pedig nem volt megfigyelhető változás egyik kor-, vagy ivarcsoportban sem a 12 éves vizsgálati periódus alatt. Mindkét fajnál különbséget találtunk a két korcsoport vonulás időzítése között, de amíg a mezei poszátánál a fiatalok átlagosan 5,2 nappal korábban, addig a tövisszúró gébicsnél átlagosan 7,1 nappal később vonulnak az öreg madaraknál. A tövisszúró gébicsnél az ivarcsoportok vonulásának időzítésében nem találtunk szignifikáns különbséget. A makroszinaptikus időjárási helyzetek vizsgálata során az derült ki, hogy mindkét faj azonos időjárási körülmények között vonul a legszívesebben. Azért ezek az időjárási helyzetek lehetnek ideálisak a vonuláshoz, mert általában északias, északkeleties, északnyugatias áramlás jellemzi őket. Sajátságuk a tiszta levegő, jó látási viszonyok, a kevés csapadék és az alacsony felhőzöttség.