| dc.description.abstract | Doktori dolgozatomban magyarországi pontyfélék (Cyprinidae) nyálkaspórás (Myxosporea) parazitáival végeztem kísérletes fertőzéseket; az actinospóra termelést befolyásoló különböző tényezőket vizsgáltam; illetve hazai és észtországi vizek oligochaeta (kevéssertéjű gyűrűsféreg) állományának actinospóra fertőzöttségére gyűjtöttem adatokat. 1) Fejlődési ciklus kísérletek. a) Kísérleteinkkel először bizonyítottuk a dévér (Abramis brama L.) kopoltyúparazita Myxobolus macrocapsularis és a bodorka (Rutilus rutilus L.) kopoltyúparazita M. intimus halon kívüli, intraoligochaeta fejlődését. A Tubifex tubifex-ben sikeres intraoligochaeta fejlődés mindkét faj esetében triactinomyxon típusú actinospórákat eredményezett. b) Sikerült teljes fejlődési ciklust reprodukálnunk a bodorka izomparazita M. pseudodispar fajjal. A fejlődési ciklus halon belüli – intrapiscin – szakaszának laboratóriumi körülmények közötti megvalósítával, majd az így kapott myxospórákkal történő sikeres féregfertőzéssel egy további vizsgálatainkhoz is alkalmas modellfajt találtunk. 2) Az actinospóra termelést befolyásoló tényezők vizsgálata. a) Bizonyítottuk, hogy a kandicsrákok (Cyclops spp.) képesek a vízben lebegő actinospórákat bekebelezni. Actinospórákat fogyasztott cyclops-okkal nem tudtunk M. pseudodispar fertőzöttséget létrehozni bodorkákban. A cyclops és más hasonló apró vízi szervezetek alkalmasak lehetnek a nyálkaspórás fertőzöttség csökkentésére. b) Statisztikailag is vizsgáltuk az actinospóra ürítés hőmérséklettől és a fertőzéshez használt myxospóra mennyiségtől való függését M. pseudodispar-ral fertőzött T. tubifex-ekkel. Rámutattunk, hogy a férgek actinospóra kibocsátása rövid időn belül leáll, ha a férgeket a spóraürítés kezdetén 4°C-ra helyezzük. A paraziták fejlődése, az ismételt spóraürítés csak magasabb hőmérsékleten folytatódik. 3) Oligochaetákból nyert actinospóra stádiumok vizsgálata. a) Első alkalommal vizsgáltuk észtországi vizek oligochaetáinak nyálkaspórás fertőzöttségét. Három TAM típusú actinospórát mutattunk ki. Az egyik típus morfológiai paraméterei alapján újnak tekinthető. b) A százhalombattai TEHAG-ból 14 actinospóra típust (4 TAM-ot, 4 neoactinomyxumot, 3 aurantiactinomyxont, 1-1 guyenotiát, raabeiát és antonactinomyxont), a Tisza tiszafüredi szakaszáról pedig 4 típust (2 TAM-ot, 1 aurantiactinomyxont és 1 guyenotiát) írtunk le. A spórákat morfológiailag jellemeztük és összehasonlítottuk az irodalomban szereplő típusokkal. A talált antonactinomyxon típus világviszonylatban is ritkaság. Gyűjtőcsoportba való besorolása is kérdéses. Az actinospórákat molekuláris vizsgálatra is összegyűjtöttük. | en |
