A klinikai tünetek és a légúti elváltozások súlyossága, valamint a posztoperatív eredmények közötti összefüggések vizsgálata brachycephal légúti obstrukciós szindróma korrekciós műtétjén átesett kutyákon
Abstract
A brachycephal kutyafajták (pl. mopsz, angol bulldog, francia bulldog, Boston
terrier) napjainkban egyre népszerűbbek és elterjedtebbek, így a fajtakört terhelő ún.
brachycephal légúti obstrukciós szindróma (brachycephalic airway obstructive
syndrome, BAOS) tanulmányozása is egyre időszerűbbé vált. A BAOS örökletes
anatómiai deformitásokból adódó primer (szűk orrnyílások, elongált és vastag lágy
szájpadlás, macroglossia, rendellenes nasopharyngealis turbináliák és
tracheahypoplasia) és ezek következményeként kialakuló szekunder (laryngealis és
pharyngealis területek ödémás beszűrődése, gégekollapszus, tonsillamegnagyobbodás)
tényezők együttesen okozzák a légutak szűkületét. A betegség
progresszív jellege és a konzervatív kezelés korlátai miatt a korai, komplex sebészi
korrekció javasolt, amely a légúti obstrukciót okozó elváltozások operábilis részeit
érinti. A sebészi technikák ajánlásai tekintetében a szakirodalomban megoszlanak a
vélemények az elsőfokú gégekollapszust okozó előesett gégetasakok, illetve a
megnagyobbodott mandulák kimetszésének szükségességéről. Fontos megemlíteni,
hogy a légzőszervi tünetekhez kapcsolódóan, részben azok következményeiként, a
brachycephal állatoknál jellegzetes emésztőszervi rendellenességeket (dysphagia,
gastrooesophagealis reflux, congenitalis plyorus stenosis, hiatus hernia) is
megfigyelhetünk.
Kutatásunk első hipotézise, hogy a klinikai tünetek és a laryngoscopiás
vizsgálattal talált elváltozások összefüggést mutatnak egymással. Második
hipotézisünk szerint az általunk alkalmazott újszerű műtéti technika egyértelműen
igazolható klinikai javulást eredményez.
Prospektív klinikai kutatásunk során a 2013 és 2015 között a SzIE Állatorvostudományi
Karának Sebészeti és Szemészeti Klinikáján sebészi korrekción átesett, a
vizsgálat kritériumainak megfelelt 26 (14 francia bulldog és 12 mopsz fajtájú) beteg
adatait dolgoztuk fel. A műtét előtt, illetve a posztoperatív 2. és 6. héten a betegeket a
Poncet és mtsai által 2005-ben publikált táblázat alapján 3 klinikai kategóriába
(legenyhébbtől a legsúlyosabbig Grade I, II, III) soroltuk. A műtéti altatás bevezető
fázisában laryngoscopiás vizsgálattal megállapítottuk a gégekollapszus fokát, továbbá
a lágy szájpadlás elongációjának és a tonsillák megnagyobbodásának súlyossága
szerint legenyhébbtől a legsúlyosabbig Grade I-től III-ig kategorizáltunk. A műtét
során ékrezecióval tágítottuk a szűk orrnyílásokat, eltávolítottuk a gégetasakokat, a
mandulákat, és a lágy szájpadlást a Folded Flap Palatoplasty módszerével, azaz a
hosszúság mellett a lágy szájpadlás vastagságát is redukáló lebenyplasztikás sebészi
technikával korrigáltuk. A kivágott szövetmintákat kórszövettani elemzésnek vetettük
alá. Eredményeink statisztikai kiértékeléséhez Fisher-féle egzakt próbát, illetve
logisztikus regressziót használtunk.