Magyarországi racka fajták szarvalakulásának vizsgálata
Absztrakt
Szakdolgozatom témája a gyimesi racka és hortobágyi racka szarva alakulásának és méretének vizsgálata, valamint genetikai háttere. Annak érdekében, hogy átfogó képet nyújthassak, először röviden áttekintettem a két fajta eredetét és történetét a XX. századig bezárólag, majd részletesebben bemutattam a juhok szarvának anatómiáját, genetikáját. Felhasználtam és említést tettem témavezető tanárom által publikált hasonló témájú munkákról. A szakdolgozat megírása előtt több juhállomány vezetőjével egyeztettem kiszállások megszervezése érdekében, majd segítőkészségüknek köszönhetően számos adatot gyűjtöttem. Az adatgyűjtést követően, azoknak feldolgozásával megállapítottam a két fajta illetve, azok különböző nemű és színű egyedeinek szarvalakulása közötti összefüggéseket és eltéréseket. Vizsgálatokat és számolásokat végeztem, amelynek köszönhetően számszerű eredményekre jutottam a két juhfajta szarvaltságának gyakoriságával, valamint a szarvak jellemzőire vonatkozó adatokkal kapcsolatban. Többek között kiszámoltam a gyimesi racka szarvaltságát és szarvatlanságát meghatározó allélváltozatok gyakoriságát, valamint vizsgáltam az egyedek szarvalakulását, szarvméretét, szarvcsavarodását és a szarvtő távolságot. Javaslatot tettem a szarvatlan gyimesi racka kosok és a jelenlegi fajtaleírás szerint kizárt tarka színű egyedek tenyésztésbe vételéről, valamint e két őshonos fajta termelési tulajdonságainak és a fajtastandardban szereplő adatok gyakoribb méréséről. Bár napjainkban az őshonos fajták gazdasági szempontból nem versenyezhetnek a modern fajtákkal és a juhok szarvatlansága a sérülések elkerülése érdekében egyre inkább előnyössé válik, fontosnak tartom az őshonos állatfajták, ezen belül a hortobágyi és gyimesi racka eredeti állapotának fenntartását. E két rackajuh évszázadokon keresztül látta el élelemmel, tejjel és gyapjúval őseinket, ezért szem előtt tartom, hogy az elkövetkező nemzetek is eredeti állapotában csodálhassák e két nemes fajta különleges megjelenését. „Csak rá kell nézni és megértjük, hogy miért mondja ezt az állatot Angyalffy németnyelvű munkájában „majestetischnek”, vagyis fejedelminek.” My thesis is written about the examination of the conformation, size and genetic background of the horn of Hortobágyi racka and gyimesi racka. To present an comprehensive view, I briefly reviewed the extraction of the two species and presented the anatomy and genetic field of the sheep. I have employed works written by my supervisor. Before setout, I had made appointments with heads of different stocks and thanks to them I have collected data. After the data processing I took cognizance of similarities and differences of the horns between the two species. I have compared the horns of male and female sheep and the different color variants. Firstly, have examined the frequency of polled sheep and the characteristics of the horns. Secondly, I examined the horn size, the space between the horns and the convolution. Furthermore, I have made a proposal to admit the brindle gyimesi racka rams into breeding. The present-day standard disqualify them. Although nowadays, in economic respect the autochthonous species are not up to the modern ones and polled sheep are more and more popular, I think it is important to preserve our autochthonous sheep, gyimesi and hortobágyi racka in their original state. These two animals provided people with food, milk and wool during centuries, hence I think it is important that the following nations can admire the particular appearance of the gyimesi and hortobágyi racka in the origin estate.