Szegeden és környékén élő kutyákban előforduló féregfertőzöttség vizsgálata, diagnosztikája konzervatív és új módszerekkel (endoszkópia), különös tekintettel a Spirocerca lupi előfordulására
Absztrakt
Szegeden és környékén jelentősen megnőtt a Dirofilaria immitis és Dirofilaria repens által fertőződött egyedek száma, az általuk okozott betegség komoly problémát jelent mind az állattartóknak, mind pedig az állatorvosoknak. Ezek a mediterráneumra jellemző parazitózisok felhívják a figyelmet más, a klímaváltozás kapcsán esetlegesen megjelenő kórokozókra. Ennek következtében nagy figyelmet fordítunk a hasonlóan veszélyes Spirocerca lupi megismerésére.
A Spirocerca lupi egy spirális csavarodottságot mutató, jellemzően piros színű, 40-80 mm hosszú féreg, mely a fertőzött kutyák nyelőcsövében vagy gyomrában indukált kötőszöveti gócokban él, kialakítva evvel a spirocercosis (nyelőcsőférgesség) elnevezésű betegséget. A fertőzöttség főbb tünetei a hányás, regurgitáció, nehézlégzés.
Az elmúlt másfél évben kiemelt figyelmet fordítottunk minden olyan betegre, ahol a Spirocerca lupi fertőzés egy kicsit is valószínűsíthető volt. A kapott eredmények felvetettek pár gondolatot a betegség előfordulása, és diagnosztikája területén. Továbbra is egy aluldiagaluldiagnosztizált betegséggel állunk szemben, hiszen a tünetek a fertőződést követően későn jelentkeznek, illetve a szimptómák általános jellegük miatt félrevezetőek. Az alapvető vizsgálatok gyakran nem informatívak, mint a hematológiai vizsgálat, illetve félrevezethetőek is lehetnek, ahogyan a bélsár vizsgálat esetében tapasztaltuk.
A környéken a szívférgesség, és a bőrférgesség gyakori előfordulása miatt, egyre többen alkalmaznak preventív célzatú készítményeket, melyek vélhetően hatékonyak a Spirocerca lupi fertőzöttség megelőzésére, és/vagy a férgek eliminálására is. A valószínűsíthetően alacsony kórokozó nyomás miatt ezen készítmények elegendőek lehetnek a tényleges prevalencia csökkentésére.
Kutatásunk során célul tűztük ki a Spirocerca lupi specificitásának megismerését. Táblázatban rögzítettünk minden endoszkóppal vizsgált egyed alapadatait, és tartásmódját, de a rendelőnk profiljának megfelelően csak korlátozottan kevés számú eset állt rendelkezésünkre. A beavatkozás, endoszkópia természete, (lásd altatás) tovább szűkítette a spontán szűrés lehetőségét. Csak egy valószínűsíthetően nyelőcsőférges kutyát diagnosztizáltunk, így nem következtethetünk a nyelőcsőféreg specificitására. Viszont az információk precíz táblázatba gyűjtésének folytatása jó alapul szolgálhat a téma további vizsgálatához.