Korai postpartumban végzett különböző prosztaglandinkezelések hatása tejelő tehenek involúciós folyamatainak alakulására
Absztrakt
Vizsgálataink során, arra kerestük a választ, hogy van-e alapja a korai postpartum időszakban a tejelő tehenek involúciós folyamatainak kedvező befolyásolása céljából alkalmazott egyszeri prosztaglandin-kezelésnek. A kísérlet elvégzésére egy magyarországi nagy létszámú tehenészeti telepen került sor. A kísérlet első részében 39 többször ellett Holstein-fríz tehén az ellést követő 14-17. órában egy alkalommal, 25 mg természetes PGF2α-val (n1=10) vagy annak valamely származékával, így 500 mg cloprostenollal (n2=9), vagy 150 mg D-cloprostenollal(n3=10), illetve 5 ml fiziológiás sóoldattal (kontroll, (n4=10) végzett intramuscularis kezelésben részesült. A vizsgált állatok mindegyikénél az ellés komplikáció-mentesen ment végbe, majd a magzatburkok is 12 órán belül távoztak. Az állatoknál a kezelések méhkontrakciókra gyakorolt hatásának vizsgálatára került sor ebben a szakaszban, amely azonban nem képezte e dolgozat tárgyát, annak csak eredményeit használtuk fel értékelésünkkor. A kísérlet második részében ugyanis minden korábban kezelt állat esetén az ellést követő 21., 30. és 42. napon részletes involúciós vizsgálatok elvégzésére került sor, melyek során a petefészkek, a méhszarvak, a méhnyak, valamint a hüvelyfolyás vizsgálata és értékelése történt rektális tapintási lelet alapján. Eredményeink alapján itt sem tapasztaltuk az ellés után 14-17 órával végzett egyszeri prosztaglandin-kezelés involúciós folyamatokra gyakorolt kedvező hatását egyetlen korábban kezelt csoport esetében sem. Az involúciós vizsgálatainkat megelőző, a méh belső nyomását felmérő kísérleti eredményekből pedig ismertük, hogy a kezelések a méhkontraktilitást sem befolyásolják számottevő mértékben, tehát adásuk ebben az időben és adagban szükségtelennek tűnik. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy az ellés utáni időszak egy későbbi szakaszában alkalmazott prosztaglandin-kezeléseknek lehetnek az involúciós folyamatokat segítő, kedvező hatásai, de ezek már egy más élettani és szaporodásbiológiai állapotban érik a szervezetet, és kiválthatnak méhmotilitást fokozó tulajdonságokat. Jelen vizsgálatunk eredményei alapján csak azt állapíthatjuk meg, hogy az ellést követő korai szakaszban alkalmazott prosztaglandin-kezeléseknek nincs kedvező hatása a tejhasznú tehenek későbbi időszakbeli involúciós folyamataira. During our investigations, we aimed to study the existence of possible positive effects of a single prostaglandin treatment early postpartum on the course of involution processes in dairy cows. The experiment was carried out at a large-scale Hungarian dairy cattle farm. In the first phase of the experiment, 39 multiparous cows were treated with a single intramuscular injection between 14 and 17 hours postpartum as follows: 25 mg natural PGF2α, (n1= 10), or with one of its analogues, like 500 mg cloprostenol (n2=9) or 150 mg D-cloprostenol (n3=10) or received 5 ml saline solution (control, n4=10). All involved animals had a physiological parturition, and within 12 hours thereafter, they had expelled the afterbirths as well. In this phase, the investigations of treatments on uterine contractility were carried out on the animals, but it was not subject of this thesis, only their results were used during our evaluations. During the second phase of the experiment, all previously treated animals were investigated and evaluated for their ovaries, uterine horns, cervices and vaginal discharges by performing rectal palpations on Days 21, 30 and 42 postpartum, as part of a detailed involution examination. According to our results, we did not find any beneficial effect of a single treatment with prostaglandins, administered between 14 and 17 hours postpartum, on the processes of the involution in any of the treated groups. We knew from previous experimental results of the intrauterine pressure recordings of these cows that none of these treatments did influence uterine contractility markedly, therefore their use at this stage and dose seems to be unnecessary. Although, a possible positive effect of treatments with prostaglandins on the involutional processes at a later stage after parturition can not be excluded, these are acting on the organism at another physiological and reproductive stage, and thereby may induce uterotonic appearances. Based on the results of our recent investigations, we can only draw the conclusion that there are no beneficial effects of early postpartum prostaglandin treatments on the involutional processses of later stages in dairy cows.