A metatarsalis régió plantaris felületének hőkamerás vizsgálata a mezei nyulaknál (Lepus europaeus)

Abstract

A thermográfia technológiai fejlődése, a hőkamerák méretének és árának csökkenése lehetővé tette a hőkamerás vizsgálatok szélesebb körű alkalmazását. Az 1970-es évektől kezdődően az állatgyógyászatban is egyre több területen alkalmazzák kiegészítő vizsgálatként. Az eszközzel a felületi hőmérséklet mérhető, melyet számos tényező befolyásol. A lokális hőmérséklet emelkedésért a gyulladásos mediátorok hatására kialakuló vérértágulat felelős. Ennek hátterében különféle kórokok állhatnak. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy egyes gyulladásos folyamatok már a kezdeti stádiumban felismerhetőek legyenek, mielőtt még látható elváltozást okoznának. A hőkamerás vizsgálattal pontos diagnózis nem állítható fel, csupán a hőmérséklet eltérés utalhat a kóros folyamat jelenlétére. Ilyen kóros folyamat az intenzíven tartott húsnyulaknál gyakran kialakuló talpfekély (pododermatitis ulcerosa). Vizsgálatom arra irányult, hogy a hasonló körülmények között, rácspadlós ketrecekben tartott mezei nyúl tenyészpároknál is kialakulhat-e ugyanez az elváltozás. 2016-ban és 2017-ben három különböző mezei nyúl (Lepus europaeus) tenyészetben végeztem hőkamerás vizsgálatokat a metatarsus plantáris felületén. A három különböző telepen eltérő padozattal rendelkeztek a ketrecek, és különbségek voltak a higiéniás körülmények között is. A mérési eredmények a különböző telepeken eltéréseket mutattak, amelyek kapcsolatban állhatnak a különböző tartási körülményekkel. A vizsgálat kiterjedt annak elemzésére is, hogy van-e összefüggés a szabad szemmel látható elváltozás és az egyes egyedek súlya és életkora között.