Az ökológiai szemléletű állattenyésztés és a vidékfejlesztés kapcsolata

Abstract

Az emberi tevékenység előidézte természetellenes folyamatok életünk mindennapi problémáivá váltak, megoldásukhoz a tudományok integrálása, komplex látásmód, összefogás szükséges. E dolgozat keretében a vidékfejlesztés és az ökológiai szemlélet (ezen belül hangsúlyosan az ökológiai szemléletű állattenyésztés) alapelveinek egymással való kapcsolatát vizsgálom, és azt, hogy ez a kapcsolatrendszer hogyan szolgálhatja a fenntartható fejlődést, és a vidék (ezen keresztül egy ország) életminőségének javulását. Hazánkban a falu, a tanyavilág, az állattenyésztés hajdanán virágkorát élte, de az elmúlt 60 év politikai, gazdasági változásai, és az Európai Unióhoz való csatlakozás okozta változó körülményekhez az országnak nem sikerült alkalmazkodnia. A vidék elnéptelenedése, elöregedése, szociális körülményeinek romlása tapasztalható. A nagyüzemi állattenyésztés koncepciójának térhódítása, a multinacionális élelmiszerláncok fokozódó nyomása, a közép-, és kistermelői rétegek ellehetetlenülése figyelhető meg. A kétes származású élelmiszerek bizalmatlanságot szülnek, nő az egészséges táplálkozás, az ökotermékek iránti érdeklődés. Az ökológiai szemléletű gazdálkodás, mint speciális termesztés-technológia, és mint környezet orientált szemlélet előre törése támogatandó érdekünk. Egyik legfontosabb feladat a gazdakörök ösztönzése kis-, és középüzemek megtartására és létrehozására, ami a helyben termelt alapanyagokból előállított piacképes, ellenőrzött minőségű és származású élelmiszernyerés alapja. Ez után helyi kereskedelmi kapcsolatok, majd kereskedelmi láncok létrehozásával válnának kiiktathatóvá a közvetítői kapcsolatok. Mindezt a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és értékesítés feltételeit meghatározó 14/2006. (II. 16.) FVM-EüM-ICSSZEM rendelet figyelembe vételével. Fontosak még a konkrét, rövid távon megvalósítható intézkedések, melyeket már megvalósult, és még folyamatban lévő tervezetek, programok példáznak. Magyarország Európai Uniós támogatási rendszerébe való beilleszkedése ellentmondásos, de a vidék fejlődését szolgáló támogatások (ÚMVP) sokrétű lehetőséget biztosítanak, melyek kihasználása fokozott odafigyelést érdemel. A falusi turizmus akár szállásadáshoz kapcsolódóan, akár anélkül hagyományaink, őshonos állataink, a vidék hangulatának csalogató mivoltára alapozva teremthet munkahelyet, hozzájárulhat állatállományunk növekedéséhez, és szolgálhatja a helyi infrastruktúra fejlődését. A helyi piacok és vidéki rendezvények, hagyományőrző programokhoz kapcsolódó vásárok megismertetik az emberekkel a helyben termelt ökotermékek termesztésbeli, ízbeli, eltarthatóságbeli tulajdonságait, közvetlen kapcsolatot teremtve termelő és vásárló között. Ezek propagálása azért elengedhetetlen, mert Magyarországon az öko-termékek 90%-a exportra kerül. Természet adta lehetőségeink közül a legelők kihasználása kiemelkedő jelentőségű kell, hogy legyen. A természetkímélő módon végrehajtott kaszálás, gyepfenntartás, őshonos állatfajaink legeltetése – ökoturisztikai, bioélelmiszer-előállítási és néphagyományőrző vonzata miatt is – fontos irányvonal. A megújuló energiák is az ökológiai termék-előállítás rendszerébe illeszthető tényezők, hazai adaptációjuk még kezdeti stádiumban van.