Szántóföldtől az asztalig: peszticid-tartalom nyomon követése az élelmiszerláncban
Absztrakt
A vegyszeres növényvédelem a mezőgazdasági termelés során az egyik leginkább
környezetszennyező terület. A peszticidek, alkalmazásukból adódóan, az elsődleges termelés
során bekerülhetnek a zöldségekbe, ezáltal az élelmiszerláncba, így potenciális veszélyt
jelentenek a fogyasztó egészségére. A peszticidek használatára vonatkozó előírások be nem
tartása, az előírtnál nagyobb mennyiség, a nem megfelelő permetezés-technika, illetve az
élelmezés-egészségügyi várakozási idő figyelmen kívül hagyása növeli a termesztett zöldségek
peszticid-tartalmát. A fogyasztó egészségvédelme szempontjából kiemelkedően fontos, hogy a
fogyasztásra szánt zöldségekben és a belőlük készített termékekben MRL értéket meghaladó
peszticid koncentráció ne legyen jelen.
Vizsgálatainkban a növényeket Movento (spirotetramát) rovarölő- és Amistar Top
(azoxistrobin, difenokonazol) gombaölő szerrel kezeltük a hatóságilag engedélyezett
koncentrációban és mennyiségben. A peszticidek kiürülés-dinamikáját követtük nyomon az
élelmiszerláncban az egyedi és a kombinációs kezelést követően a kezelt paradicsomban és a
belőle készített termékben (paradicsomlében) annak vizsgálatára, hogy alkalmazásukkor
megfigyelhető-e interakció közöttük, változik-e az egyes komponensek kiürülése és így
betartható-e a hatóságilag előírt határérték (MRL). A paradicsomtermesztés zárt növényházban
hidrokultúrás termesztéssel valósult meg, elkerülve az esetleges külső környezeti tényezők
befolyásolását. A minták előkészítéséhez a QuEChERS módszert használtuk, a vegyületek
kimutatását LC/MS módszerrel végeztük.