A hidráltsági állapot megítélésére alkalmazott különböző módszerek klinikai összehasonlítása kutyákban
Abstract
A betegek hidráltsági állapotának ismerete rendkívül fontos a páciensek folyadékterápiás
igényének pontos meghatározásához. A hidráltsági állapot becslésére a klinikai gyakorlatban
leggyakrabban a fizikális vizsgálatot és a vér bizonyos laboratóriumi paramétereinek
kiértékelését használjuk. Sajnos azonban ezek az eljárások se nem kellően érzékenyek, se nem
elég specifikusak ahhoz, hogy belőlük minden esetben pontos következtetéseket vonhassunk le
az állatok folyadékháztartásáról. Újabban mind az ember-, mind az állatorvoslásban felmerült
a vena cava caudalis és az aorta átmérőinek mérése ultrahang segítségével, amely értékes
adatokkal szolgált dehidrált, túlhidrált, illetve akut folyadékvesztéses állapotok megítélésében.