A szarvasmarhák oltógyomor-helyzetváltozásának jellegzetességei és okai

Abstract

Az elmúlt évtizedekben sok szakirodalmi adat gyűlt össze a témával kapcsolatban, azonban ma is sok kérdés megválaszolatlan maradt. A dolgozat célja, egy hazai tejelő tehenészeti telep példáján, nyomon követni és adott esetben igazolni az eddigi ismereteket, ill. információt gyűjteni a betegségről. A vizsgálatban a tárnoki Agrifutura Real Kft. tejelő szarvasmarhatelepéről gyűjtöttünk és dolgoztunk fel adatok a 2000-2009-es évekből. Az adatokat javarészt számítógépes, ill. papír dokumentációkból gyűjtöttük, amelyeket aztán számítógépes Statistica és Excel programokkal dolgoztunk fel. A munkánk során 193 esetet dolgoztunk fel, amelyek mindegyike műtétre került. Így biztosak lehettünk, hogy valóban csak OHV-s tehenek kerülnek az adatbázisunkba. Ezek alapján számítottuk az OHV előfordulásának gyakoriságát, valamint az elléstől a betegség diagnózisáig eltelt idő alakulását. E két mutató értékelésében a tulajdonos váltás (és ezen keresztül a takarmányozás megváltozása), a termelési évek, az évszak, a laktációk száma, a holstein-fríz vérhányad hatását vettük figyelembe. A kapott eredményeinket táblázatok valamint grafikonok formájában ábrázoltuk. Vizsgálatunk során úgy találtuk, hogy az intenzív takarmányozás (tulajdonos hatása) nagyban növeli a betegség kialakulásának esélyét. Az OHV ugyanakkor egyenlő eséllyel fordul elő egyszer, ill. többször ellett állatokban. Télen több megbetegedés jelentkezik, mint nyáron és a fajtatiszta állatokban szintén nagyobb arányban fordul elő, mint keresztezett társaikban. Az elléstől a diagnózisig eltelt idő viszonylag nagy határok között mozoghat és független az előfordulás gyakoriságtól. Ezzel együtt az állatok nagy része az ellést követő egy hónapon belül lesz beteg. Télen valamivel korábban jelentkezik a betegség, mint nyáron Ez indokolttá teheti egy rutin szűrővizsgálat elvégzését az ellés utáni egy hónapon belül, olyan telepeken ahol ma is nagy gazdasági károkat okoz. A takarmányozás optimalizálásával valamint az időben elvégzett műtéttel jelentősen csökkenteni lehet az OHV által okozott kárt, valamint a megbetegedéseket a minimumon lehet tartani.

There has been an abundance of literature on displaced abomasum (DA) during the past decades, however, lot of questions remain unanswered when it comes to DA. The purpose of this study was to validate, clarify and further examine what we already know about the disease, through the example of a native dairy farm which had DA related problems in the past. The data was collected from the years 2000-2009 form the dairy farm of the Agrifutura Real Ltd. located in Tárnok. These data were gathered from computerized softwares and paper documentations which the farm has been using. We further processed the data with our own Statistica and Excel computerized softwares as well. There were altogether 193 cows in the database, which all went under DA surgery at one point, thus, we could be sure of the correct diagnosis. The main parameters that we were examining were the effects of: different owners (which consequently meant the effect of different nutritional methods), production year, season and Holstein Friesian blood proportion on the development of the disease. We further examined the changes in the time interval between parturition and the diagnosis of DA in relation to the effect of these parameters. We recorded our results in the form of tables and graphs. The results concluded that an intensive nutritional method (effect of owner) greatly increased the number of DA cases. DA is more frequent during the winter season and develops equally in heifers and cows in their later lactations. Also pureblood Holstein Friesians have a higher chance of developing the disease than hybrids. The time interval between parturition and diagnosis can vary in a wide range, however most of the cases occurred within one month after parturition. Also DA develops sooner after parturition in winter than in summer. Regarding the results, the author suggests that a routine DA examination could be indicated within this time interval in dairy farms, where the disease still causes problems. Surgery has proven to be an effective method in treating the disease, thus an early diagnosis followed by surgery could help minimising the economic loss.