A kóbor ebek kérdésköre Magyarországon

Abstract

Szakdolgozatom első részében áttekintettem a hatályos jogszabályokat. Ezen rész alapját az Állatvédelmi törvény és a 41/2010. Kormányrendelet képezi. Az állattartóra vonatkozó szabályozással kapcsolatban érdemes kiemelni a jó gazda gondosságának fogalmát. A továbbiakban ismertetem a sikeres megvalósulás érdekében kidolgozott szankciórendszert is. A következő fő kérdéskör a kóbor állatok sorsának alakulását taglalja. Szó esik az önkormányzat kötelezettségeiről és az eb elhelyezésére szolgáló intézmények jogszabályi hátteréről. Lényegesnek tartom bemutatni a gyepmesteri telep, állatmenhely és állatpanzió közötti különbséget is. A jogszabályi háttér áttekintése után a kóbor ebek állat-és közegészségügyi jelentőségével foglalkozom. Elsőként a zoonózisok átvitelének lehetőségeiről esik szó, kiemelve a veszettséget. A továbbiakban a kóbor ebek által a vadállományban okozott kár jellegét részletezem. A szakdolgozatom második felében a probléma megoldására keresek lehetőségeket. A mikrochip és a hozzá kapcsolódó regisztrációs rendszer felépítésének bemutatása és alkalmazhatóságának akadályait nézem végig. Itt kerül részletes tárgyalásra néhány állatvédő szervezet álláspontja, nézetei. Konkrét példaként két nyíregyházi szervezetet kerestem fel és ismerkedtem meg munkájukkal, személyes véleményükkel az aktuális kérdésekben. A budapesti Illatos úti telepen tett látogatásom segítségével egy gyepmesteri telep működésébe és mindennapi problémáiba nyerhettem bepillantást. Elkészült egy előterjesztés az Állatvédelmi törvény módosításáról, mely kötelezővé tenné az ebek mikrochipes tartós megjelölésén túl regisztrációjukat egy egységes országos adatbázisban. Valamint kötelezné az önkormányzatokat az ebkataszter bevezetésére. További lényeges javaslata az ebrendészeti hozzájáruás, „ebadó”, újbóli bevezetése. Amennyiben ez a kormányrendelet tervezet megvalósul, hosszútávon lényeges javulást hozhat a kóbor ebek számának csökkenése terén. Állatot tartani senkinek sem kötelező, így a szabályozások szigorodásával megvalósítható lenne, hogy csak az vállalkozzon ebtartásra, aki ténylegesen ki tudja elégíteni annak igényeit. Általánosságban elmondható, hogy a szemléletformálás az elsődleges és hosszútávon leghatásosabb módja az állattartási kultúra fejlődésének.

In the first part of my thesis I survey the law in force. This section is based on the Animal Welfare act and the 41/2010. edict of the government. In connection with the dog keeper we must higlight the concept of good owner’s care. In the following I introduce the penalty system. The next major issue is about the further life of the stray dogs after they were caught. I talk about the responsibilities of the local government and the legal background of the shelters and dog pounds. I introduce the difference between the dog pound, animal shelter and the pension as well. After reviewing the legal background I pay attention of the effect on the animal and public health. First I discuss the opportunities of transmission of zoonotic diseases, highlighting the importance of rabies. After that I show the damage caused by stray dogs in the wildlife. In the second half of my thesis I am looking for opportunities to solv the problem. After that, I point on the problems of the microchip and it’s registration system in use. In this part take place some animal rights organisation’s position. For specific examples I visited two organisations at Nyíregyháza, to ask about their work and personal opinions on current issues. I visited the Municipolity of Budapest Public Administration’s Dog Control Facility for further informations of a pound operations and everyday problems. I demonstrate the proposal of the modification of Animal Welfare Act, which would require the permanent marking of the dogs by microchip and its registration in a national database. It would require the local authorities to register all the dogs. More important question is the re-roduction of the dog license. If this submitting is achieved in the future, could cause a significant reduction in the number of stray dogs. No one required to keep animals, so strichter regulations may result that only the person would keep dog who can satisfy its needs. Generally, raising awareness is the most effective way to improve the responsible livestock.