Seasonality of reproduction in Awassi sheep
Abstract
Dairy sheep products are typical seasonal goods due to the reproductive seasonality of the species. Simultaneously there is great economic interest to provide year-round continous milk supply for the dairy industry. However effective hormonal treatments are available to turn
against physiological processes and achieve out-of-season breeding, there is increasing
costumers’ demand to turn towards more “clean and green” tools, and reduce hormonal
interventions in food producing animals. Better understanding of reproductive physiology and increasing knowledge about the breeds used for milk production make possible to reach this target.
The aim of our research was to explore the seasonality of ovarian and testicular function, and the genetic interrelations of ovarian cyclicity with melatonin receptor 1a gene (MT1) polymorphism in Awassi sheep. We intended to characterize whether this breed and the inland population are capable of developing perennial ovarian cyclicity and out-of -season ovulation. We showed that ovarian function of Awassi population is seasonal under temperate continental climate condition. In intensive production systems the lack of suckling together with the stimulatory photoperiodic signal brings the first postpartum ovulation of autumn-lambing dams forward, it may occur even before the completion of uterine involution, which
may increase the risk of bacterial complications of involution (Exp 1). We proved that to delay the resumption of postpartal ovarian cyclicity during the stimulatory short-days, the implementation of additional artificial lightening is an adequate tool. At the same time the
increasing photoperiodic signal has beneficial effect on milk production (Exp 2). Investigation of melatonin receptor polymorphism inthe given population showed that MT1 gene is polymorph at both the RsaI and MnlI restriction sites, with high incidence of the preferable R and M alleles. Ability of out-of-season cyclicity was expressed in mature animals having high plasma leptin level (indicatingadequate energy stores). However, high milk production may negatively influence this capability. Our results suggest that the
preferable allele (R at a significant level and M tendentiously) can enhance out-of-season cyclicity in dams with suboptimal metabolic condition related to low plasma insulin-like growth factor I (IGF-I) level. Nevertheless, these polymorphisms are not suitable for marker assisted selection because only the RsaI RFLP (restriction fragment length polymorphism) site showed significant effect and it was limited to a subgroup of the flock (Exp 3). Following the monitoring of the seasonal traits of reproduction, we tested the efficacy of
different hormonal treatments to improve out-of-season reproductive performance. Slow
release melatonin implant inserted to ewes in February could not induce cyclic ovarian
function; however the same treatment had beneficialeffect when used in June. At the same time melatonin treatment influenced negatively plasma IGF-I level which may impair milk production in lactating dams. According to our results the OvSynch protocol as a possible alternative of long-term gestagen treatment for synchronisation for artificial insemination (AI) can only be effective when used near to the naturalbreeding season (Exp 4). The use of slow release, long acting melatonin implant in Awassi semen donor rams had obvious positive effect on the endocrine function of testicles in February, but at the same time this beneficial
effect was not reflected in semen quality (Exp 5). Apart of the new knowledge gained in the above described experiments, as practical application we worked out a series of suggestions and developed a new reproduction technology using natural or near-natural methods tooptimize reproductive management and milk production of the investigated Awassi flock. Hagyományos körülmények között a juhtejből készült termékek tipikusan szezonális cikkek,
amelyek előállíthatóságát a faj szaporodóképességének évszakhoz kötött jellege a tavaszi, nyár eleji időszakra korlátozza. Ugyanakkor fontos piaci érdekek fűződnek az árutej-előállítás folyamatosságának biztosításához. Bár kiskérődzőkben a tenyészszezonon kívüli vemhesítés
hagyományos eszközének számítanak a hormonkezeléseken alapuló ciklusindukciós
technikák, egyre jelentősebbek azok a fogyasztói elvárások, melyek a “zöld és tiszta”
állattenyésztési módszereket részesítik előnyben. Így élelmiszertermelő állományokban
szerencsésebb tartózkodni a különböző hormonok tenyésztéstechnikai célú alkalmazásától. A
szezonális ivari aktivitás élettani alapjainak pontosabb megértése és a tejhasznú fajtákkal
kapcsolatos ismeretek összegyűjtése hozzásegíthet a természetközeli technológiák kialakításához. Munkánk során a nemi működés szezonális jellemzőit kívántuk tanulmányozni egy hazai
tejhasznosítású awassi populációban, valamint vizsgáltuk a szezonalitás mértékének genetikai
vonatkozásait, a melatonin receptor 1a (MT1) gén polimorfizmussal fennálló kapcsolatát.
További célunk volt feltérképezni, hogy alkalmas lehet-e a fajta a hagyományos tenyészszezonon kívül spontán tenyésztésre.
Kimutattuk, hogy az awassi juhállományi petefészek működése hazai körülmények között
szezonális. Intenzív termelési rendszerben őszi ellésű anyákban az anya-bárány kapcsolat
hiánya és a serkentő fotoperiódusos jel együttes hatása miatt az ellés utáni első ovuláció
nagyon korán, többnyire még a méh involuciójának befejezése előtt következik be, ami növeli
az involució bakteriális szövédményeinek esélyét (1. kísérlet). Igazoltuk, hogy az őszi ellési
időszakban alkalmazott mesterséges kiegészítő megvilágítás alkalmas arra, hogy késleltesse
az ellést követő első ovuláció idejét. Emellett a meghosszabbodott fotoperiódusos jel
jótékonyan befolyásolja a tejtermelést is (2. kísérlet).
A melatonin receptor gén vizsgálata során kimutattuk, hogy a vizsgált állományban az MT1
gén mind az RsaI, mind az MnlI restrikciós emésztési helyeknek megfelelően polimorf, és az
irodalmi adatok szerint kedvező hatású R és M allélek nagy arányban fordulnak elő. Tenyészszezonon
kívül ciklikus petefészek-működést legnagyobb arányban az idősebb, és magas
plazmaleptin szinttel (megfelelő energiaraktárakkal) rendelkező anyák mutatnak. Ugyanakkor
a nagy tejtermelés rontja ezt a képességet. Eredményeink szerint a szuboptimális metabolikus
állapotban lévő (alacsony plazma inzulin-szerű növekedési faktor I (IGF-I) szinttel
jellemezhető) anyák esetében a kedvező MT1 alléleket hordozók nagyobb arányban mutatnak
ciklusos petefészek működést a szezonon kívül (az R allél esetében szignifikáns, az M allél
esetében tendencia szintű hatást igazoltunk). Ugyanakkor mivel ez a hatás csak az állatok egy
csoportjában jelentkezett szignifikáns mértékben, az MT1 gén vizsgált mutációinak szelekciós
markerként való alkalmazása nem javasolható (3. kísérlet).
A szezonális nemi működés nyomonkövetését követően különböző hormonkezelések
hatékonyságát vizsgáltuk a tenyészszezonon kívüli időszakban. A februárban beültetett lassú
kioldódású melatonin implantátum nem volt képes ciklust indukálni, míg júniusban
alkalmazva jótékony hatása volt. A melatonin kezelés hatására ugyanakkor csökkent a plazma
IGF-I szintje, ami laktáló állatokban csökkentheti a tejtermelést. Eredményeink alapján az
OvSynch protokoll és azt követő fix idejű termékenyítés csak abban az esetben válthatja ki a
hosszú tartamú gesztagénkezelést, ha a természetes tenyészszezonhoz közeli időben
alkalmazzuk (4. kísérlet). Kosok esetében a februárban alkalmazott tartós melatonin kezelés
bár egyértelműen pozitívan befolyásolta a here endokrin működését, nem javította a
spermaminőséget (5. kísérlet).
A munkánk során nyert alapadatok felhasználásával kidolgoztunk egy természetes vagy
természetközeli módszereken alapuló szaporodásbiológiai technológiai rendszert, melynek
alkalmazásával intenzív tejhasznú awassi állományokban, hazai körülmények között
folyamatos, magas szintű árutej-előállítás válik lehetővé.