Komplex tőgyegészségügyi program végrehajtása egy magyarországi, tejhasznú Holstein-fríz szarvasmarha telepen

Abstract

Nemzetközi tapasztalatok szerint a tejtermelő tehenészetekben állományszinten a tőgygyulladás a legnagyobb gazdasági veszteségeket okozó produkciós betegség. A legfrissebb felmérések alapján a tőgygyulladások okozta éves veszteség Magyarországon tehenenként 25-70 000 Ft között van, ami egy hazai telep árbevételének akár 5-7 %-át jelenti évente. Ezért rendkívül fontos a telepek tőgyegészségügyi helyzetének javítása, amire a legeredményesebb lehetőség a komplex tőgyegészségügyi programok végrehajtása. (Ózsvári, 2012) Szakdolgozatom témája egy ilyen komplex tőgyegészségügyi program elvégzése volt egy dél-magyarországi Holstein-fríz tejtermelő telepen, ahol az utóbbi időben hirtelen megnőtt a tőgygyulladásos egyedek száma. A telepi farmvizit során részt vettünk a fejésen, ahol minden egyedet California Mastitis Teszttel vizsgáltunk, és a súlyos elváltozást mutató tőgynegyedekből reprezentatív módon, steril eljárással mintát vettünk laboratóriumi vizsgálatra. A telepen megfigyeltük még a fejéstechnológiát, és a fejési higiéniát, a tartástechnológiát, az istállók, a közlekedő utak állapotát, az etetések rendjét, valamint a tőgygyulladások diagnosztikájának, kezelésének rendjét, a mastitisben szenvedő állatok elkülönítését az egészségesekétől, és a fertőzött tej sorsát. A levett mintákat a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Állathigiéniai, Állomány-egészségtani és Állatorvosi Etológiai Tanszékének mikrobiológiai laboratóriumában vizsgáltunk meg, és itt végeztük a rezisztencia vizsgálatot is a kitenyésztett baktériumokra annak érdekében, hogy hatékonyabb védekezési és kezelési módokat javasolhassunk a telep dolgozóinak. A farmviziten látottak és megfigyeltek, a laboratóriumi tenyésztések és rezisztenciavizsgálatok során kapott eredményekből következtetéseket vontunk le arra vonatkozólag, hogy a telepi tőgyegészségügyi helyzet romlását legnagyobbrészt környezeti, illetve átmeneti kórokozók okozzák, melyek a fejés- és tartástechnológiai hibák következtében a szennyezett környezetből kerülnek az állatok tőgyére, és a tőgy üregrendszerébe, ezzel fertőzéseket okozva. A fentiek alapján javaslatokat tettünk arra nézve, hogy hogyan lehetséges a környezeti eredetű tőgypathogén kórokozók számának, és a fertőzések terjedésének csökkentése. A javasolt változtatások végrehajtásának vizsgálata későbbi vizsgálatok tárgyát képezi majd.

International expericence shows that the Bovine mastitis is the most costly disease among dairy cows. Total annual economic losses to dairymen in Hungary attributable to mastitis have been estimated at 25-70000 HUF per cow. That causes 5-7% reduction of the revenue. Therefore in a dairy farm the improvement of the udder health is an important task. Mastitis Control Programs can be a great help in this. This thesis summarizes the udder health inspections done in the Holstein-friesian dairy farm located in South-Hungary near Pécs, where the incidence of mastitis cases suddenly increased lately. The situation of housing and udder hygene, and the solutions of the appearing are also presented. The antibiogram of the farm-specific pathogen profile was also determinded. We performed an udder health inspection on 5. november 2012. During the visits we observed the milking process, the milking hygiene, mastitis diagnostics, indication and isolation of cows suffering from mastitis. We recorded the drugs used in therapy. Took into account the clustering of the animals, the hygienie of the stables and the walking alleys, the keeping and feeding practices. Milk samples were obtained in a representative way from quarters with strong positive CMT results (CMT Scores ++, +++, and clinical mastitis). The samples was examined in the Microbiological Laboratory of Szent István University, Department of Animal Hygiene. Of the results seen and observed in laboratory cultures and susceptibility studies, the following conclusions have been drawn: the deterioration of the udder health seen in the farm was mostly caused by environmental and in between pathogens, because of the inappropriate milking and breeding technologies and errors due to the polluted environment, which causes an increase in the number of udder pathogen organisms. Recommendations were made based of the results seen above, about the matter of decreasing the number of infections caused by environmental pathogens. The examination of the implementation of the proposed changes will be a subject to a further examination.