Mezőgazdasági vegyi anyagok in vitro szemirritációs vizsgálata izolált csirkeszemen

Abstract

A mezőgazdasági vegyi anyagokat forgalomba hozataluk előtt számtalan toxikológiai vizsgálatnak vetik alá. Ezen vizsgálatok közül a szemirritáció meghatározására a nyúlon végzendő Draize-féle primer szemirritációs tesztet használják, amely módszert nagyon sok kritika éri az eredmények szubjektív értékelése, de legfőképp a vizsgálatok során felhasznált emlősállatok szenvedése miatt. Ezért az utóbbi években egyre több olyan alternatív módszert dolgoztak ki, melyek egyelőre részben képesek kiváltani a Draize-féle eljárást. Ezen módszerek közé tartozik az általam is használt izolált csirkeszemen végrehajtott in vitro szemirritációs eljárás. A vizsgálatok során öt különböző mezőgazdasági vegyi anyagot tanulmányoztam oly módon, hogy a referencia értékek felvétele után a szemet kivettem a szuperfúziós készülékből és úgy helyeztem el a papíron az acélbilincsével együtt, hogy a szaruhártya felszíne felfelé és lehetőleg vízszintesen helyezkedjen el. A 30 µl vegyi anyagot úgy kellett mikropipetta segítségével a szaruhártya felszínére juttatni, hogy az, az egész felszínt befedje. Az expozíciós idő minden szem esetében 10 másodperc volt, amelynek lejárta után a tesztanyagot szobahőmérsékletű fiziológiás sóoldat segítségével távolítottam el a szaruhártya felszínéről. Ezen eljárást minden szem esetében megismételtem. Minden vizsgálatban három szemet kezeltem az adott vegyülettel, illetve három pozitív és egy negatív kontroll szemet is alkalmaztam. A vizsgálatok során minden esetben pozitív kontrollkén 30% triklórecetsavat, negatív kontrollként pedig fiziológiás sóoldatot alkalmaztam. A pozitív és negatív kontroll anyaggal történő kezelés megegyezett a vegyi anyag esetében leírtakkal. Összefoglalva az eredményeket, az öt vizsgált készítmény közül egyik sem mutatkozott korrozív, illetve súlyosan irritáló tulajdonságúnak, amely eredmények megfelelnek a vizsgált készítményekről eddig rendelkezése álló nem korrozív tulajdonságnak. Mivel az izolált csirkeszemen végrehajtott in vitro vizsgálat csak pozitív (korrozív, súlyosan irritáló) eredmény esetén alkalmas a vegyi anyagok GHS szerinti 1 kategóriájába történő besorolásra, így a kapott eredmények alapján meghatározott irritációs hatás csak tájékoztató jellegű és nem volt alkalmas a készítmények korrozívnál enyhébb irritációs potenciáljának meghatározására. Ennek a legfőbb oka, hogy a módszer nem alkalmas a tapasztalt irritációs hatás reverzibilitásának (visszafordíthatóságának) vizsgálatára, az izolált rendszer korlátozott idejű fenntarthatósága miatt. Ezekben az esetekben a végső irritációs besoroláshoz el kell végezni az in vivo Draize-féle primer szemirritációs tesztet vagy más az engedélyező hatóságok által részben elfogadott in vitro vizsgálatot. Ebből is jól tükröződik, hogy ezen in vitro módszer önmagában soha nem lesz képes kiváltani a Draize-féle in vivo módszert, a számtalan előnye (gyors, olcsó, egyszerű, megbízható stb.) ellenére sem. Viszont más in vitro módszerekkel (HET CAM, CAM-TB, Skinethic HCE stb.) együtt alkalmazva a jövőben lehetővé válhat a Draize-féle in vitro módszer teljes mértékű kiváltása.

Agrochemicals must undergo numberless toxicological tests before marketing. The eye irritation test is part of this test packet. Nowadays, the method which can be used to get knowledge about eye irritation is only the in vivo Draize-test. The Draize-test is one of the most criticized methods because of the injuries of the test animals and subjective nature of the test in recording the results. Therefore, several in vitro tests have been developed to replace totally or partly the in vivo eye irritation testing. The isolated chicken eye test method, which I have been using, is one of these alternative methods. Five different products were examined in such a way that: After the zero reference measurements, take the first eye out of its chamber and place it on a layer of tissue with the cornea facing upwards. The test item was applied in a volume of 30 µL from micropipette, in such a way that the entire surface of the cornea was covered with test substance. The time of application was observed, then after an exposure period of 10 seconds from the end of the application the cornea surface was rinsed thoroughly with saline solution at ambient temperature, taking care not to damage the cornea but attempting to remove all the residual test items if possible. This procedure was repeated for each of eyes. The positive control eyes were treated in a similar way with 30 µL Trichloroacetic acid 30 (w/v) %. The negative control eye was treated with 30 µL of saline solution. Three test item treated eyes, three positive control eyes and one negative control eye were used in all studies. In these in vitro eye corrosives and severe irritants studies, using the Isolated Chicken Eye model with five different products, no ocular corrosion or severe irritation potential were observed. These agrochemicals cannot be classified as an ocular corrosive or severe eye irritant. These results correspond to the available information about the tested products, so these studies with isolated chicken eye are successful. However, to obtain a definitive classification in relation to the irritation potential of the examined products, a further in vivo rabbit or other in vitro studies are required. Finally, the ICET (Isolated Chicken Eye Test) does not fully replace the in vivo rabbit eye test (OECD 405); however, the ICET can be used as part of a tiered testing strategy for regulatory purposes.