• English
    • magyar
  • English 
    • English
    • magyar
  • Login
View Item 
  •   HuVetA Home
  • Állatorvostudományi Egyetem / University of Veterinary Medicine Budapest
  • Theses
  • Department of Animal Hygiene, Herd-health and Vetetinary Ethology
  • View Item
  •   HuVetA Home
  • Állatorvostudományi Egyetem / University of Veterinary Medicine Budapest
  • Theses
  • Department of Animal Hygiene, Herd-health and Vetetinary Ethology
  • View Item
JavaScript is disabled for your browser. Some features of this site may not work without it.

A sántaság hatása a tehenek viselkedésére és szívritmus varianciájára akut stresszhatás közben

View/Open
SramkóÁgotaThesis.pdf (1.451Mb)
Date
2013
Author
Sramkó, Ágota Mária
Metadata
Show full item record
Abstract
A sántaság nem csupán az általa okozott gazdasági károk (hasznos élettartam csökkenés, korai selejtezés, szaporodásbiológiai problémák, tejtermelés csökkenés) miatt fontos, hanem befolyásolja az állatok jólétét is. A szarvasmarha telepeken végzett rutinszerű beavatkozások során fellépő fájdalom és stressz mérséklése az állatok jólléte szempontjából rendkívül fontos. Vizsgálatom célja, hogy a sánta és egészséges tehenek akut stresszorokra (rektális vizsgálat) adott viselkedésbeli valamint szívműködésbeli válaszait (HRV) összehasonlítva megtudjuk, hogy a sántaságban szenvedő tehenek esetében az akut stresszor hatására kialakuló válaszreakció eltér-e, és ha igen, akkor milyen mértékben tér el az egészséges tehenekéhez képest. Vizsgálatunkat egy Budapest közelében levő tehenészetben végeztük Holstein-fríz szarvasmarhákon. Vizsgálatunk során 5 pontos sántaság pontozási rendszert használtunk, melynek alapján a teheneket sánta (3-as, 4-es, 5-ös pontszámú) valamint nem sánta (1-es, 2-es pontszámú) csoportokba osztottuk. Összesen 52, 28 nem sánta és 24 sánta tehenet választottunk ki a tejelő csoportokból. A rektális vizsgálat alatti HR és HRV vizsgálatához hordozható Polar Equine® (Polar Electro Oy; Finnország) RS800 CX HR-mérő műszereket alkalmaztunk. A vizsgálati periódust 3 fázisra osztottuk fel: 5 perces kiindulási fázis, az állatokkal történő érintkezés nélkül; 4 perces rektális vizsgálat; illetve a rektális vizsgálat utáni 10 perces nyugalmi időszak, az első 5 perchez hasonlóan az állatokkal való érintkezés nélkül. Rektális vizsgálat közben vizsgáltuk az állatok viselkedését: rektalizálás közbeni lépésszám, nyugtalanság foka (0-3 között pontozva), éberség, érdeklődés foka (0-3 között pontozva). A viselkedési rekaciók a két csoportban hasonlóak voltak, eltérést a vizsgálat alatt a lépésszámban sem tapasztaltunk. A HR vizsgálat alatti értéke a sánta és nem sánta állatok esetében is, átlagosan 79 szívverés/perc. A nyugalmi állapot HRV értékei és a rektális vizsgálat alatti értékek között nem volt különbség a sánta és a nem sánta egyedek között. Megállapítható volt, hogy a rektális vizsgálat közben mindkét csoport esetében csökkent a paraszimatikus aktivitás mértéke. A két csoport között különbség a rektalizásál utáni nyugalmi időszak első 5 percében mért HRV értékek esetében mutatkozott, a sánta tehenek esetében a paraszimpatikus tónus nagyobb volt.
URI
http://hdl.handle.net/10832/1016
Collections
  • Department of Animal Hygiene, Herd-health and Vetetinary Ethology

DSpace software copyright © 2002-2016  DuraSpace
Contact Us | Send Feedback
Theme by 
Atmire NV
 

 

Browse

All of HuVetACommunities & CollectionsBy Issue DateAuthorsTitlesSubjectsThis CollectionBy Issue DateAuthorsTitlesSubjects

My Account

Login

DSpace software copyright © 2002-2016  DuraSpace
Contact Us | Send Feedback
Theme by 
Atmire NV