| dc.description.abstract | A vizsgálatokat három magyarországi árutej termelő tehenészetben és egy mesterséges termékenyítő állomáson végeztük. A szakdolgozatom célja, hogy a pigmentált szőr és csülökszaru mintákból, induktív csatolású plazma – optikai emissziós spektrometriai
analitikai módszerrel meghatározzuk, a nyomelem-ellátottságot és a toxikus nehézfém terhelést, ezekben az állományokban.
A nyomelem-ellátottság vizsgálatához, a gyűjtött mintákból meghatároztuk a réz, a cink, a króm, a mangán és a szelén koncentrációkat. A négy telepről általánosságban elmondható, hogy a vizsgálati eredményekből, mangán hiányra lehet következtetni.
Klinikailag egészséges kifejlett szarvasmarhákra élettani mangánszükséglet 60-80 mg/takarmány-szárazanyag kg. A megfelelő ellátottság esetén, a festenyzett szőrben 6 Og/g fölötti koncentráció mérhető. Az első két telepen a vizsgált állatok mintáinak a 80-90%-ban mértünk alacsony mangánkoncentrációt. A második telep mangán koncentrációjának az átlaga 2,6 Og/g, a negyedeik telep mangán koncentrációjának az átlaga pedig 0,93 Og/g, ami nagyon alacsony mangán-ellátottságra utal.
A többi elem tekintetében nem voltak szembetűnő hiányállapot, a negyedik telepen találtunk enyhe fokú réz és cink hiányt, ami állományszinten nem okoz gondot.
A vizsgálat második része az állományok toxikus nehézfém terhelésére irányult. Ennek keretén belül vizsgáltuk az ólom, a kadmium és az alumínium koncentrációt. Az eredmények értékeléséből látszik, hogy mind a négy telepen emelkedett alumínium
koncentrációkat mértünk A második és a harmadik telepen gyűjtött minták vizsgálati eredményei szerint, fokozott ezen nehézfém terhelése, az állományban. Ez az eredmény a környezet terheltségére utal.
A harmadik része a vizsgálatoknak arra irányult, hogy a pigmentált szőrminták és a
csülökszaru minták elemkoncentrációja között van-e összefüggés és az szignifikáns-e. Az eredmények alapján arra a következtetésre jutottuk, hogy a kalcium, mangán és réz koncentrációk között szignifikáns összefüggés van. | en |
