| dc.description.abstract | Szakdolgozatomban azt vizsgáltam, hogy milyen tényezők befolyásolják a gyurgyalag tolltetű-fertőzöttségének intenzitását. Mintáinkban megtaláltuk a gyurgyalag mindhárom fajspecifikus tetűfaját. A Brueelia és a Meropoecus prevalenciák, átlagos és medián intenzitások voltak a legmagasabbak, ahogy az korábbi eredmények alapján várható is volt (Hoi et al. 1998; Darolova et al. 2001). A mintáink alapján a Meromenopon a gyurgyalag egy jóval ritkább tetűfaja. Mindhárom tetűfaj eloszlása aggregált volt a gazdaegyedek között, mint ahogy az parazitáktól elméletileg várható (Crofton 1971).
Mivel modellmadarunk életmódjából adódóan (üregásás) a csőr erős fizikai behatásnak van kitéve, a fő kérdés az volt, hogy van-e összefüggés a madarak csőrének kopási differenciálja (azaz a csipeszfunkció működése) és a tetű intenzitások között.
A mintavételezés során felvett adatok alapján a fő kérdés mellett azt is vizsgáltuk, hogy az egyes tetűfajok fertőzöttségi mérőszámai eltérne-e a gazdák különböző kor-és ivarcsoportjaiban (Karáth et al. 2013). A kapott eredményeink azt mutatják, hogy a hím gyurgyalagok esetében szignifikánsan magasabb volt a Meropoecus fertőzöttségi intenzitás, mint a tojóknál. | en |
