| dc.description.abstract | A városok a föld felszínének egyre nagyobb részét foglalják el. Számos faj alkalmazkodott a városi mikrohabitatok nyújtotta körülményekhez. Ezzel együtt a természetes élőhelyek fogyásával egyre inkább felértékelődnek a városi élőhelyek, amik az ember környezet-átalakító tevékenysége miatt veszélynek vannak kitéve. A városon belül tapasztalható antropogén hatások negatív következményei az élőhelyekre, a fragmentálódás, a degradálódás, és az elszigetelődés. A városokban és azok közvetlen közelében a talaj-, víz-, és levegő szennyezés magas értékei, toxikussága az egyedek és így a populációk túlélését veszélyeztetik. A halálozási ráta megnövekedését segíti elő a városi forgalom is, és a városokhoz tartozó zöld területeken bizonyos sportolási tevékenységek. Ezek közül kiemelt helyen áll a terepbiciklizés.
Másrészről a városok önkormányzatai célzott élőhelyvédelmi és élőhelyfejlesztési programokkal képesek ezeket a hatásokat enyhíteni, vagy akár megszüntetni. Ehhez azonban ismerni kell az egyes fajok városi elterjedését befolyásoló tényezőket. Ezeket a tényezőket olyan fajokon érdemes vizsgálni, amelyek érzékenyen jelzik környezetük változásait. A városokban ilyen indikátor fajok lehetnek a kétéltűek és a hüllők. A herpetofauna képviselői szinte minden városban megtalálhatók. Különböző mikrohabitatokat használnak, melyek jól reprezentálják a városokban fellelhető élőhelytípusokat. Környezeti érzékenységük miatt, ideális indikátor fajok lehetnek a városok ökológiai viszonyait kutató ökológusok számára.
Vizsgálati fajomnak a fali gyíkot választottam, mely Európában széles körben elterjedt. Számos esetben vizsgálták már városi környezetben, de ezek a vizsgálatok főleg termoregulációjáról, territorialitásáról és ragadozó elkerüléséről szóltak. Ezek azonban kevésbé adnak választ a fali gyík környezeti élőhely preferenciájára. Vizsgáltomban arra kerestem a választ, hogy melyek azok a környezeti faktorok, amelyek a fali gyík (Podarcis muralis) Budapesten belüli elterjedését befolyásolják. | en |
