Különböző tőgybimbó elő- és utófertőtlenítő szerek hatékonyságának vizsgálata Prototheca zopfii algával szemben

Abstract

Az algás tőgyfertőzések terjedésének megakadályozásában kiemelkedő szerep jut a fejési higiéniának. A megfelelő hatóanyaggal, precízen végzett tőgyfertőtlenítés elengedhetetlen a tejelő szarvasmarha telepek életében. Dolgozatomban magyarországi telepekről gyűjtött elő- és utófertőtlenítő szerek hatékonyságát vizsgáltuk Prototheca algával szemben. A kísérlet célja volt, hogy laboratóriumi körülmények között, a gyakorlati életben történő felhasználást minél inkább megközelítve vizsgáljuk a fürösztő szerek algaellenes hatását. Prototheca zopfii levestenyészetet és a tőgybimbó bőrét imitáló, kitömött fejőskesztyű ujjat használtunk fel a négy darab előfertőtlenítő és kilenc darab utófertőtlenítő vizsgálatára. A Prototheca tenyészetbe mártott kesztyűujjra, fürösztéses módszerrel vittük fel a fertőtlenítőszereket. A négy előfürösztő készítmény hatóanyagait (polihexametilén-biguanid (PHMB), klórhexidin, povidon-jód, didecil-dimetil ammónium-klorid (DDAC) + izopropil-alkohol) és a kilenc utófürösztő szert (négy darab tejsavas és öt darab jódos) többlépéses módszerekkel vizsgáltuk, melyek végén minden esetben Sabouraud táptalajra történt a kioltás. A povidon-jódot és a DDAC – izopropil alkoholt tartalmazó szerek mindkét módszernél, mindenesetben 100%-os gátló hatást gyakoroltak az alga növekedésére. A PHMB hatóanyagú szer, igen csekély gátló hatással bírt mindkét kísérleti módszer esetében. A klórhexidin tartalmú készítmény sem volt képes teljes mértékben meggátolni az algatelepek növekedését, bár a PHMB-nél jelentősen jobban teljesített. Az utófürösztő szerek jód és tejsav tartalmú csoportjából is volt egy-egy olyan készítmény amely, az alkalmazott behatási idő után teljes mértékben meg tudta gátolni az alganövekedését. A többi utófürösztős hatóanyaggal történő kezelés, eltérő mértékben ugyan, de több-kevesebb Prototheca telep fejlődését lehetővé tette.