Vetélés és holtellés vizsgálata termelő szarvasmarha-állományokban

Abstract

Dolgozatomban a hazai termelő szarvasmarha-állományokban megfigyelhető vetélések és holtellések arányát, oktanát, az irodalmi adatokhoz és a korábbi vizsgálatokhoz képest mutatkozó eltéréseket igyekeztem feltárni. Holstein-fríz és magyartarka állományok 2009-2014 (2015) évi ellési, vetélési, holtellési, az MVH támogatási, a NÉBIH ENAR termékenyítési rendszerének, az ÁDI vizsgálati és az ÁT Kft. laktációs adatainak felhasználásával határoztam meg az egyes tenyészetekben a különböző kiesések arányát, a főbb országosan vizsgált és kimutatható kórokozókat, az adott tenyészetekben kimutatott kórokozókat, az egyes bikák szerepét és érintőlegesen az ikerellések hatását. Az elvégzett vizsgálatok megerősítették, hogy a hazai állományokban, létszámtól függetlenül a vetélés holtellés aránya nem haladja meg az irodalmi adatokét, az okok között jellemzően az ismert, klasszikus kórokozók (Leptospira spp., BVDV, Arcanobacterium (Truperella) pyogenes stb.) szerepelnek. Az elmúlt években, az Európában tapasztaltakkal megegyezően hazánkban is megjelent a Schmallenberg vírus és a Neospora caninum, melyek a járványügyi szempontból jelenleg is komoly gondot okozó kéknyelv vírussal együtt több tenyészetben vezettek vetéléssel járó veszteségekhez. A vizsgálatokat érdemes elvégeztetni, hogy a klasszikus kórokozók jelenlétét, nagyforgalmú telepeken a behurcolás lehetőségét kizárjuk, illetve az esetleges járványügyi intézkedések eredményességét (pl. BVD, BHV-1 mentesítés) is alátámaszthassuk. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a klasszikus kórokozók kizárásával, a nemzetközi szerzők által is nagyarányban említett multifaktoriális tényező kerül előtérbe és az alapos vizsgálat eredménye is sokszor negatív, a végeredmény, ismeretlen ok.