Sertésekból izolált Actinobacillus pleuropleumoniae törzsek antibiotikum érzékenységének vizsgálata vizsgáló módszerek összehasonlítása
Abstract
Sertések légzőszervi megbetegedései közül az Actinobacillus pleuropneumoniae okozta vérzéses-elhalásos tüdő- és fibrines mellhártyagyulladás világszerte, így hazánkban is előfordul. Munkánk során 2012 és 2015 között, húsz kórtani mintából izolált A. pleuropneumoniae törzs antibiotikum érzékenységét vizsgáltuk meg 10 antibiotikummal szemben korongdiffúziós és leves hígításos módszerrel. Az antibiotikumok kiválasztásánál figyelembe vettük, hogy minden antibiotikum csoportot lefedjünk és az állatorvosi gyakorlatban használatosak legyenek.
Korongdiffúziós módszerrel az összes törzs érzékeny volt tiamulinra, a törzsek nagy része pedig érzékenyéget mutatott florfenikolra, ampicillinre, ceftiofurra és tilmikozinra. Néhány törzs mérsékelten érzékeny volt spektinomicinre, gentamicinre, enrofloxacinra és penicillinre. A törzsek közel fele rezisztenciát mutatott gentamicinre, oxitetraciklinre és spektinomicinre.
Az antibiotikumok minimális gátló koncentrációja széles spektrumban mozgott, Mind a 20 törzs érzékeny volt tilmikozinra, 19 (95%) törzs tiamulinra és florfenikolra, 18 (90%) törzs enrofloxacinra és 17 (85%) törzs pedig ampicillinre mutatott érzékenységet. Tíz (50%) törzs volt mérsékelten érzékeny spektinomicinre, 8 (40%) törzs pedig gentamicinre. Nagyfokú rezisztencia volt megállapítható oxitetraciklin és spektinomicin esetében (40-40%) és a törzsek 35%-a rezisztenciát mutatott gentamicinre.
Az antibiotikumok nagyobb részénél eltérés mutatkozott a két módszer között, ami alátámasztja, hogy a korongdiffúziós eljárás kevésbé érzékeny metódus, ezért a kiértékelésénél ezt figyelembe kell venni.