Studies of ticks (Acari: Ixodidae) and tick-borne pathogens of dogs in Hungary

Abstract

In Europe, the number of reports on canine tick-borne diseases has increased in the past few years. In Hungary, we have had very limited information concerning tick infestation and tick-borne pathogens of dogs. For these reasons, we started to study the tick species and tick-borne pathogens infecting dogs in our country. Based on morphological studies, a figured practical identification key has been designed for the sixteen hard tick species which have been found on dogs in Europe. The simplicity of this key can help veterinarians and zoologists in tick identification. In 29 veterinary clinics from six districts of Budapest and 13 counties, 1779 tick specimens were collected from 606 dogs. Most hosts were usually infested with a single female and very few of them had many ticks. The most preferred sites of tick attachment in decreasing order were head, neck and legs. Ixodes ricinus and Dermacentor reticulatus were the most common species. Ixodes canisuga, Haemaphysalis concinna, Ixodes hexagonus, Ixodes acuminatus and Dermacentor marginatus were also found. New data have been provided about the geographical distribution of Dermacentor reticulatus, because the specimens of this species were collected in north-eastern and south-eastern parts of the country too where they had not been found before. Field collections in 31 locations provided new data on the geographical and seasonal occurrence of I. ricinus, D. reticulatus and other tick species as well. The occurrence of small canine piroplasms in two dogs was described for the first time in Hungary. These were autochtonous infestations but we need further investigations to know the species, occurrence, vector and origin of this pathogen. The subspecies Babesia canis canis was identified to be the causative agent of babesiosis caused by large Babesia sp. in dogs using molecular biological methods. It was also proven with molecular methods that the geographical distribution of canine babesiosis is larger in the country than it has been previously known. Babesia DNA was detected in free-living and engorged D. reticulatus females for the first time in the country. Presence of B. canis canis in engorged D. reticulatus specimens removed from dogs was also demonstrated with molecular methods. Molecular evidence was found for the presence of Borrelia sp. in free-living and engorged I. ricinus females for the first time in Hungary. Three species, B. burgdorferi s.s., B. afzelii and B. garinii were identified with sequence analysis which are pathogenic to both dogs and humans.

A kutyák kullancs által terjesztett betegségeiről szóló közlemények száma megnőt az utóbbi években. A Magyarországon hiányosak a témakörrel kapcsolatos ismereteink. Ezek miatt indítottunk el egy, a kutyák kullancsfertőzöttségét és kullancs által terjesztett kórokozóit vizsgáló felmérést. Morfológiai vizsgálatok alapján egy praktikus, ábrákkal ellátott határozókulcsot készítettünk az Európában előforduló, kutyákat fertőző 16 kullancsfajra. Budapest hat kerületének és az ország 13 megyéjének összesen 29 állatorvosi rendelőben 1779 kullancsegyedet gyűjtöttünk 606 kutyáról. A fertőzött kutyák az ország 55 helyszínéről származtak, és legtöbbjükön csak egyetlen vért szívott nőstényt volt. A leggyakoribb kullancsos testtáj a fej, nyak és láb volt. Az Ixodes ricinus és a Dermacentor reticulatus volt a két leggyakoribb faj. Ixodes canisuga, Haemaphysalis concinna, Ixodes hexagonus, Ixodes acuminatus és Dermacentor marginatus példányok is előfordultak. A D. reticulatus új előfordulási területeit állapítottunk meg, mivel megtaláltuk észak-keleten és dél-keleten tartott kutyákon is. Az ország 31 helyszínén történő terepgyűjtéseinkkel új adatokat nyertünk az I. ricinus, a D. reticulatus és más fajok földrajzi és szezonális elterjedéséről. Elsőként írtuk le hazánkban kutyák kis babesia-fertőzöttségét. Mindkét kutya esetében autochton fertőződés történt, azonban további vizsgálatok szükségesek a kórokozó fajának, elterjedtségének, vektorának és eredetének tisztázásához. Molekuláris módszerekkel igazoltuk, hogy a B. canis canis alfaj felelős a kutyák nagy Babesia okozta babesiosisáért hazánkban. Részben molekuláris módszerekkel bizonyítottuk, hogy kutyák babesiosisa földrajzilag elterjedtebb, mint eddig tudtuk. Elsőként mutattunk ki molekuláris módszerrel Babesia-t kutyán vért szívott és terepen gyűjtött D. reticulatus nőstényekből Magyarországon. Azonosítottuk a B. canis canis-t kutyán vért szívott D. reticulatus nőstényekben. Hazánkban elsőként mutattunk ki molekuláris módszerrel Borrelia-t kutyán vért szívott és terepen gyűjtött I. ricinus nőstényekből. A kutyára és emberre nézve egyaránt patogén három fajt, a B. burgdorferi sensu stricto-t, a B. afzelii-t és a B. garinii-t azonosítottuk I. ricinus kullancsokban szekvencia analízissel.