Tenger gyümölcsei nehézfém-szennyezettségének élelmiszer-biztonsági megítélése
Abstract
Napjainkban a fémek környezetszennyező hatása, illetve kumulációs tulajdonságuk
miatt, a táplálékláncban való feldúsulásuk igen fontos szempont az egészségvédelem
szempontjából. A különböző fémek, nehézfémek a környezetben természetes összetevőkként
is előfordulnak, azonban az állati eredetű élelmiszerekbe, illetve a humán fogyasztó
szervezetébe elsősorban antropogén tevékenység (pl. ipari és mezőgazdasági tevékenység)
hatására kerülhetnek. Fogyasztói körökben a tengeri halak és puhatestű szervezetek kiváló
dietetikai tulajdonságai, kedvezőbb és egészségesebb összetétele miatt egyre keresettebb.
Ugyanakkor megfontolandó, hogy az átlagon felüli mennyiségű tengeri étel fogyasztása miatt
az ehető szöveteikben előforduló nehézfémek felhalmozódása jelent-e élelmiszer-toxikológiai
kockázatot.
A kagyló-, osztriga- és tintahalmintákat hetente gyűjtöttük 2015. március és július
között közvetlenül egy fogyasztói piacról. A minta-előkészítést követően az állatok
nehézfém-tartalmát ICP-OES módszerrel határoztuk meg. Az eredményeket statisztikailag
egyutas ANOVA teszttel elemeztük.