A házinyúl fejlődésének és ivarérésének nyomon követése a takarmányozás intenzitása, a genotípus, a kor és az ivar függvényében

Abstract

Az 1998. év második felétől 2003. év végéig tartó kísérletsorozatunkban kétféle takarmányellátás (ad libitum, illetve 70%-os korlátozás) mellett intenzív növekedésű, korai ivarérésű újzélandi fehér (ÚZF), és késői ivarérésű, lassú fejlődésű magyar óriás (MÓ) fajtájú nőstény és bak házinyulak kísérletbe állításával a következő vizsgálatokat végeztük el: Meghatároztuk a kétféle módon (ad libitum, illetve 70%-os korlátozással) takarmányozott állatok élősúlyának és súlygyarapodásának alakulását a felnevelés ideje alatt (ÚZF: 6-18 (22), illetve MÓ: 6-24 hetes korig). Megállapítottuk, hogy a takarmánykorlátozás hatására bekövetkező testsúlylemaradás a korai ivarérésű újzélandi fehér fajtánál a nőstények esetében, a késői ivarérésű magyar óriás fajtában pedig a hímeknél jelentkezett erőteljesebben. Megvizsgáltuk a takarmányozás intenzitásának hatását a különböző testméretek, és az ezek felhasználásával kiszámított testméret-indexek alakulására. Ezek összehasonlítását a kétféle takarmányellátásban részesült állatoknál az adott fajtán és ivaron belül nemcsak az azonos korú, hanem az azonos testsúlyú, de eltérő életkorú állatok esetében is elvégeztük. Megállapítottuk, hogy a visszafogott felnevelés hatására a test fejlődése lelassult és egyes testméretek növekedése megváltozott. Takarmánykorlátozással történő felnevelés mellett nőstények esetében az ivarérettség elérésének idejére a szaporodásban fontos szerepet játszó medencecsont növekedése prioritást élvez az egyéb szervek növekedésével szemben. Bakoknál mindkét fajtánál a visszafogott fölnevelés a minimális vágósúlyt elért állatokban elsősorban a jelentős vágóértéket képviselő hátulsó végtagok, vagy a far és a törzs hosszának a lemaradását okozta, amely lemaradás még az optimális vágási életkort jóval meghaladóan is megmaradt. Mindkét fajtájú és takarmányozási csoport állataiban kiszámítottuk a különböző gyarapodási mutatókat (abszolút, relatív, százalékos és biológiai), valamint a pillanatnyi növekedési sebességet. Eredményeink azt mutatják, hogy a fajta tekintetében a magyar óriás, az ivar tekintetében a nőstények, a takarmányellátás szempontjából pedig az ad libitum ellátásban részesültek mutattak jobb eredményeket. Megállapítottuk, hogy az „átlagos napi súlygyarapodásként” megadott érték házinyúl esetében is csak akkor lehet informatív, ha figyelembe vesszük mellette az állat életkorát is. Meghatároztuk a tenyészérett korban lévő és eltérő intenzitással felnevelt hím, illetve nőstény állatok testösszetételét és megállapítottuk, hogy a fejadag-korlátozás hatására mindkét fajtájú és nemű nyúlcsoport egyedeiben a szárazanyagra vonatkoztatott hamu- és fehérjetartalom megnőtt, a zsírtartalom viszont lecsökkent. Egyes testméretek, valamint a felvett testméretekből számított indexek felhasználásával az újzélandi fehér fajtájú nyulaknál regressziós egyenletet dolgoztunk ki a szöveti összetétel becslésére. A magyar óriás fajtájú nyulak esetében ugyanakkor jelen vizsgálataink során nem találtunk szignifikáns kapcsolatot az állatok testének zsírtartalma, valamint a különböző testméreteik között. Az ivarérés serkentése érdekében minden állatot indukciós (GnRH), illetve szubsztitúciós(HCG) hormonkezelésben részesítettünk. Az összes állat esetében nyomon követtük a genitális és az endokrin ivarérést összegfüggésben a táplálóanyag-ellátással, a testösszetétellel és az alkalmazott hormonkezelésekkel. Megállapítottuk, hogy a takarmánykorlátozás mind a nőstények, mint a bakok esetében a szaporodásbiológiai teljesítmény egyértelmű csökkenését okozta. Nőstény nyulaknál a test zsírtartalma az ivarérés és a vemhesség kialakulásában fajtától függetlenül elsőrendű fontosságú. Bakok esetében ugyanakkor úgy tűnik, hogy a csökkent szaporodásbiológiai teljesítmény mögött nem a takarmánymegvonás következtében kialakuló alacsonyabb testzsírtartalom vagy a spermiogenezis zavara áll, hanem valószínűsíthetően az erőteljes (70%-os) takarmánymegvonás következtében kialakuló stressz és a következetes libidó csökkenés. Az alkalmazott kétféle hormonnal kapcsolatos vizsgálatainkban nőstény nyulaknál azt tapasztaltuk, hogy ivarérett állatokban, bakokkal történő természetes pároztatás mellett a HCG hormon adásával a vemhesülés bekövetkezte a fokozottabb párzási kedv megléte miatt valószínűbb mint GnRH adása esetén, annak ellenére, hogy ez utóbbi ovulációt indukáló hatása erőteljesebben jelentkezett. Kutatásaink ismeretében megállapítottuk, hogy a 70%-os szintű takarmánykorlátozás fajtától függetlenül sem a vágásra szánt növendékek, sem a tenyésztésre szánt bak-, illetve anyaállatok esetében nem javasolható. Ugyanakkor tenyészbakok esetében a kismértékű takarmánykorlátozás, a takarmányozási költségek jelentős csökkentése érdekében elfogadható. Eredményeink alátámasztják a szakirodalomban korábban is leírtakat, miszerint a házinyúlfajták között jelentős élettani különbségek figyelhetők meg, tehát egy adott fajta vizsgálata során kapott eredményeket nem szabad feltétel nélkül más fajtákra vonatkoztatva is használni. Eredményeink ugyanakkor azt is igazolják, hogy a stimulációs és indukciós hormonkezelések nyúlban, illetve más provokált ovulációjú fajokban alkalmasak lehetnek a korai ivar- és tenyészérettségű egyedek felismerésére és kiválogatására, valamint, hogy a házinyúl kiválóan alkalmas laboratóriumi körülmények között az ivar- és tenyészérettség megítélésére irányuló hormon-markeres vizsgálatok modellállataként.

In the present series of experiments, lasting from the second half of 1998 until the end of 2003, we the following were performed examinations using New Zealand White (NZW, intensive growing, early sexual maturity) and Hungarian Giant (HG, slow growing, late sexual maturity) rabbit does and bucks, applying two different feeding regimes (ad libitum and 70% restriction). We determined the tendency of changes of the live weight and body weight gain of the animals, fed by two feeding regimes (ad libitum and 30% restriction) during the raising period (NZW: weeks 6-18 (in bucks weeks 22), HG: weeks 6-24). It has been established that the backwardness in body weight is more intensively expressed in does in the case of the early sexual maturity type NZW rabbits, and in bucks in the case of the late sexual maturity type HG breed. We studied the effect of the feeding intensity on the various body measures, and the body size indexes, calculated on the basis of the later. We compared this data of the animals of the two feeding regime types within the given breed and sex, not only in case of the animals of the same age, but also in case of those animals of the same weight, but different age. It was also established that as a result of the restricted feeding, the development of the body was slowing down, and the growth rate of certain body measures changed. In case of restricted feeding by the time of the sexual maturity the growth of the hip bone of the female animals had priority in growing compared to other organs. In case of buck rabbits reaching the minimum slaughter weight, the restricted feeding regime caused mainly the backwardness of the length of the rear limbs of significant slaughtering value, or the length of the hindquarters and the trunk, which retardation was noticeable even after a long time following the optimal slaughtering age (14-16 weeks). The different reproductive data (absolute, relative, percentage and biological) in both breed groups and both feeding regimes have been calculated, and the temporary instantaneous growth speed. According to these data the best results were as follows: the Hungarian Giant considering the breed, the does considering the sex, and the ad libitum group considering the feeding regime. It was also established that the “average daily weight gain” in case of rabbits can only be informative if we also consider the age of the animal. We determined the body composition of the animals of both sexes at the age of breeding maturity, and we established that the restricted rations caused an increase of the crude ash and crude protein content of the dry matter composition of the body, while the crude fat content decreased in both breeds and sexes. Regression equations were created using certain body measures and the indexes calculated from the body measures taken from in the New Zealand White breed in order to estimate the tissue composition of the rabbits. According to our present studies in the case of the Hungarian White rabbits the fat content of the body is not significantly connected with their various body measures. Using data of the body indexes, predictive equations have been develop to calculate the total body and the dry matter fat content of NWZ rabbits: DMFatNZW = 52,48 + 1,28*S – 1,35*I2 – 0,39*I4 – 0,38*I7 and BMFatNZW = 18,56 + 1,21*S – 1,37*I2 – 0,34*I4 where, DMFatNZW = fat content of the dry matter; BMFatNZW = fat content of the body mass; S = body weight at slaughtering; I2 = index of ear surface; I4 = index of fore cannon-body weight ratio; I7 = index of body weight-heart girth ratio. In order to stimulate the sexual maturity, each animal received inductive (GnRH) and substitutive (HCG) hormonal treatments. In case of all the animals the genital and endocrine maturity were followed, in connection with the nutrient supply, the body composition and the applied hormon treatments. It was stated that the restricted feeding clearly caused a decrease in the reproductive performance in both sexes. In does the fat content of the body has crucial importance in the development of the sexual maturity and pregnancy, independently from the breed. In case of bucks the decreased reproductive performance apparently is not in connection with the lower fat content of the body or the disturbance of the spermatogenesis due to the restricted feeding the heat stress and feed restriction 30%. In our studies of does receiving two types of hormonal treatments the probability of the pregnancy (natural mating with bucks) is higher in case of the HCG treatment in sexually mature animals, than in case of GnHR treatment, due to the increased inclination for mating despite of the fact, that the ovulation inducing effect of the GnHR treatment was more expressed. Based on our studies we established that the 30% restricted feeding cannot be recommended either for the future breeding rabbits (does and bucks), or for young broiler rabbits reared for slaughter, independently from the breed. At the same time, in case of breeding bucks, a lower level of feed restriction can be accepted in order to decrease feeding costs. Our results confirm the previous literature data stating that there are significant physiological differences between the domestic rabbit breeds, so the results of a given breed are not suitable for other breeds unconditionally. Our results also demonstrate that the stimulating and inductive hormonal treatments in rabbit and other species with provoked ovulation could be suitable to recognise and select the early sexual and breeding maturity individuals. We also established that the domestic rabbit is an excellent model animal for the hormone-marker examinations of the sexual and breeding maturity estimations under laboratory circumstances.