Kígyó-adeno- és parvovírus teljes genomjának szekvenciája és analízise, minkét víruscsaládban az első molekuláris elemzések hüllő-eredetű izolátummal

Abstract

Doktori tanulmányaim kezdetekor célkitűzésem egy kígyó-eredetű adenovírus izolátum DNS-ének szekvencia-szintű meghatározása és részletes elemzése volt. A témaválasztást alapvetően meghatározták a Ph.D. kutatásaim feltételeit biztosító kutatócsoport korábbi kutatásainak eredményei és az azokra épülő vírusrendszertani javaslataik. A kígyó-adenovírus tanulmányozásával arra a kérdésre szándékoztunk választ találni, hogy mi lehet az Adenoviridae családon belül kialakítani javasolt, új Atadenovirus nemzetség eredete. Az Adenoviridae család több évtizeden át mindössze két (Mastadenovirus és Aviadenovirus) nemzetségből állt, az emlősökből, illetve madarakból izolált vírusok besorolására. A filogenetikai elemzések elterjedése nyomán kiderült, hogy bizonyos szarvasmarha-adenovírusok, melyek a Mastadenovirus nemzetségen belül kivételnek számítottak, valójában egy harmadik, az avi- és mastadenovírusokétól jól elkülönülő leszármazási vonalat képviselnek, érdekes módon egy ugyancsak kivételnek tartott madár-adenovírussal, az úgy nevezett III. csoportba sorolt EDSvírussal (egg drop syndrome virus, 1-es szerotípusú kacsa-adenovírus) együtt. Egy békából izolált adenovírus filogenetikai és genom vizsgálata kimutatta, hogy létezik egy negyedik leszármazási ág is, amit a béka-adenovírus és a másik kivételnek tekintett, korábban az ún. II. csoportba sorolt aviadenovírus, a pulykák vérzéses bélgyulladását okozó THEV (3-as szerotípusú pulyka-adenovírus) alkot. Ezt a csoportot javasolták Siadenovirus néven új nemzetségként elkülöníteni. Feltételeztük, hogy az Atadenovirus nemzetség ismert tagjai esetleg más ősibb gerinces osztály, nevezetesen a hüllők adenovírusaival mutatnak hasonlóságot. A német kollégák által rendelkezésünkre bocsátott, gabonasiklóból (Elaphe guttata) származó adenovírus törzs teljes genomját molekulárisan klónoztuk, DNS szekvenciáját meghatároztuk, és elemeztük. Megállapítottuk, hogy a vizsgált vírus mind genomszerveződése, mind pedig a filogenetikai számítások alapján egyértelműen az időközben hivatalosan is elfogadott Atadenovirus nemzetség tagjai közé sorolható. Részleges szekvenciák alapján megállapítottuk, hogy az általunk vizsgált törzzsel azonosnak tekinthető adenovírusok Németországban, más kígyófajokban is előfordulnak. Királypitonból (Python regius) izolált adenovírus törzs véletlenszerű klónozása során találtunk egy klónt, ami szekvenciája alapján parvovírus eredetűnek bizonyult. Filogenetikai elemzéssel kimutattuk, hogy érdekes, új parvovírus típusból származik. Kanadai tanulmányút keretében elvégeztem a kígyó-parvovírus (serpentine adenoasszociált vírus, SAAV) teljes genomjának szekvenálását, és egy darabban történő molekuláris klónozását. A SAAV genomjának elemzése és törzsfa rekonstrukciós számítások alapján kimutattuk, hogy az a Dependovirus nemzetségbe sorolható. Munkám elméleti jelentősége, hogy a világon legelsőként elemeztünk hüllő-adenovírus és -parvovírus genomot. Gyakorlati szempontból fontos eredményeim között e vírusok génkifejező vektorként történő esetleges hasznosítása, valamint modern diagnosztikai módszerek megalapozása említhető.